Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Paládi-Kovács Attila: Népművészeti örökségünk – Heves megye

szőlőkapa és a borsajtó (a sutu), s a parasztság tárgyi világának túlnyomó része tárgya lehet az etnográfusok munkájában a „szépség keresésének". A szélesen vett népművészet felfedezése összefonódott a nemzeti sajátságok kutatásával. Johann Gottfried HERDER 1767-ben a német népköltészet tanulmányozása során jött rá arra, hogy a folklór őrzi a romlatlan nyelvet (Stimmen der Völker in Liedern). HERDER recepciója elhúzódó folyamat volt szerte Európában, így nálunk is. A szerb Vuk KARADZIC népköltészeti gyűjteménye, a szerb hősének műfajának felfedezése is kellett ahhoz, hogy KÖLCSEY megírja Nemzeti hagyományok с tanulmányát (1826), amiben a népiesség irodalomelméletét dolgozta ki. Ebben többek közt leszögezte: „A való nemzeti poézis eredeti szikráját a köznépi dalokban kell nyomozni. " Aztán következett a Kisfaludy Társaság pályatétele (1841-ben) „Mit értünk nemzetiség és népiesség (Volkstümlichkeit) alatt a költészetben?" címen. „Az irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig" - hogy HORVÁTH János magisztrális munkájára utaljak - szilárd elméleti alapokon állt. Azért is vihette végbe a népi műveltség, a verselési formák elismertetését az irodalomban. Az elméleti alapozást aztán ARANY János még betetőzte A nemzeti versidomról szóló értekezésével. Gyűjtemények - múzeumok A tárgyalkotó népművészet felfedezése a romantikából fakadó historizmushoz, a „nemzeti styl"-t a formákban, tárgyakban is kereső törekvésekhez kapcsolódott. Nagy szerepe volt e folyamatban az 1867. évi párizsi világkiállításnak, ahol megtörtént az ún. „nemzeti háziipar" bemutatása Európa különböző országaiból. Az 1873-as bécsi világkiállításon a magyar háziipart már 2500 tárgy reprezentálta. EÖTVÖS József vallás- és kultuszminiszter megbízásából és az állam költségén gyűjtötte össze a páratlan gazdag kollekciót XÁNTUS János és ROMER Flóris, hogy aztán a felállítandó, akkor még csak eltervezett Iparművészeti Múzeum gyűjteményét alapozzák meg vele. Az 1885-ben megnyílt budapesti Országos Általános Kiállítás újabb határkő a népnél lelt szép tárgyak gyűjtésének történetében. Azon a kiállításon „Magyarország maga-magát fedezte fel." Többek között 15 „élethű paraszt szobát", különböző tájakat, népcsoportokat reprezentáló enteriőröket mutatta be, a mezőgazdasági részlegében pedig a HERMAN Ottó által felfedezett „ősfoglalkozások", a halászat, a vadászat, a pásztorkodás tárgyait. Utóbbihoz tartozott a HERMAN Ottó által „pásztorművészet"nek elkeresztelt tárgyi világ megannyi darabja, a csont-, szaru-, bőrművesség, a fafaragás remekei. A kiállítás évében jelent meg HUSZKA József: Magyar díszítő styl с. nagyhatású könyve is, mely az akkoriban már feltárt honfoglalás-kori temetők tárgyain és a népművészet remekein megfigyelhető ornamentikát, motívu288