Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Nagy Nándor: Hatvan várossá nyilvánítása 1945-ben

A városi képviselők hangos éljenzése után megszületett a képviselőtestület határozata: „ Véghatározat. Az előterjesztett határozati javaslatot teljes egészében és egyhangúlag elfogadjuk. I. Kimondjuk Hatvan nagyközség megyei várossá való alakulását. II. Megalkotjuk a következő szervezkedési szabályrendeletet: Hatvan megyei város szervezkedési szabályrendelete. III. Hatvan megyei városnak képviselőtestületét megalakultnak jelentjük ki. IV A megyei város polgármesterévé dr. Papp Zoltánt, városgazdává Fülöp Istvánt választjuk egyhangúlag meg. "

53 Fülöp István ezután megköszönte a jelenlévők türelmét és bezárta a történelmi jelentőségű ülést. A jóváhagyás időszaka A hatvani képviselőtestület véghatározata csak az első lépcsőfokot jelentette a várossá nyilvánítás folyamatában, a település megyei város státusza (illetve a polgármester és a városgazda megválasztása is) csak a megyei törvényhatóság, majd a belügyminiszter hozzájárulása esetén válhatott jogerőssé. így a képviselőtestületi ülés másnapján az élet visszatért a nagyközségi kerékvágásba, a megválasztott két városi tisztviselő pedig korábbi munkahelyére, Papp Zoltán a járási főszolgabírói hivatalba, Fülöp István pedig az elöljáróság ideiglenes épületébe. A várossá alakulás törvényes ügymenetének következő állomása éppen a főszolgabírói hivatal volt, ahová a képviselőtestület döntése hivatalos formában 1945. április 25-én

54 érkezett meg amit Papp Zoltán járási főszolgabíró - mint Hatvan leendő polgármestere - természetesen még aznap felterjesztett a megyei törvényhatósághoz. Az 1929. évi XXX. te. alapján létrehozott törvényhatósági kisgyűlés lett volna illetékes a döntés meghozatalában,

55 azonban 1945 áprilisában még érvényben volt a Lakatos Géza-kormány 1944. szeptember 6-án kelt 3180/1944. M.E. számú rendelete, amely a háborús helyzetre való tekintettel felfüggesztette többek között a megyei önkormányzati szervek működését, a megyei kisgyűlés hatáskörét pedig a törvényhatóság első emberére, vagyis az alispánra bízta.

56 Ez a körülmény a várossá nyilvánítás szempontjából rendkívüli jelentőséggel bírt, hiszen nem kellett megvárni, amíg a kisgyűlést összehívják, illetve Hatvan „sorsa" 53 HML XXII-202/40. Hatvan község képviselőtestületének véghatározata. Hatvan 1945. április 22. 54 HML XXI-13. A járási főszolgabírói / főjegyzői hivatal közigazgatási iktatókönyve, 1945. 55 Magyar Törvénytár. 1929. évi törvénycikkek. 56 Magyarországi Rendeletek Tára, 1944. II. kötet. 267