Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Nagy Nándor: Hatvan várossá nyilvánítása 1945-ben

A főjegyző ezután 39 pontban foglalta össze a városi jelleg előnyeit: a város kikerül a járás fennhatósága alól, és közvetlenül a megye alá tartozik; a tisztviselői állásokra a városi kijelölő választmány jelöl az alispán elnöklete alatt, tehát maga a város tölti be az állásokat; (középiskolai végzettségű) női lakosokat is lehet képviselőtestületi tagnak választani, gyámhatósági- és árvaszéki ügyekben intézkedhet; csökken a település által befizetett vármegyei pótadó; a forgalmi adóból nagyobb részesedést kap a város. Az előnyöket és az esetleges hátrányokat összevetve Monostory ismételten megerősítette, hogy a várossá alakulás feltételei adottak: „Bizonyíthatónak kell tehát megállapítani, [hogy az] 1886. évi XXII. t.c.-ben előírt azon előfeltételt, hogy megvannak az összes anyagi erők arra, hogy feladatát Hatvan a várossá alakulás esetén is teljesíteni képes. " Monostory ezután összegezte az elhangzottakat: „Régi vágya megy a lakosságnak teljesedésbe a várossá való alakulással. Valamikor is mezőváros volt Hatvan, miről a megtalált pecsétnyomó is bizonyságot tesz. A lakosság maga is városnak nevezi Hatvant. Sokkal többször mond városházát, mint községházát. Az egész környék városnak említi Hatvant és ez a köztudatba annyira átment, hogy az ország különböző részeiből a hivatalos levelek Hatvan városnak címezve, sőt a minisztériumból (...) is sűrűn polgármester címzésű hivatalos borítékban érkeznek a levelek. Az önkormányzatnak teljes kiépítésére most van alkalom. Nagykorúsíthatja magát a város. (...)" Monostory megköszönte a korábban említett munkacsoport tagjainak az előterjesztési anyag összegyűjtésénél kifejtett segítségüket, majd a következő szavakkal zárta beszédét: „A magam részéről hiszem és meg vagyok győződve, hogy ez a képviselőtestületi gyűlés Hatvan város jövendő boldogulásának alapjait rakja le és szolgálja városunknak és ezzel együtt hazánk fejlődésének, Hatvan polgárainak igazságos ügyét és polgárainak valóban megérdemelt jövendő boldogulását. " A lelkes éljenzés után az öt politikai párt vezetője szólalt fel, és az előterjesztést egyöntetűen elfogadták. Ezután Fülöp bíró feltette a régóta várt kérdést: „A képviselőtestület kimondja-e a várossá való átalakulást?". A válasz természetesen igen volt, majd a delegáltak elfogadták az új szabályrendeletet is, amelynek értelmében megalakult a városi képviselőtestület. Ezután került sor az utolsó napirendi pontra, a polgármester és a városgazda egyhangú megválasztására. A feltehetően Dr. Bonta Bertalan által készített dramaturgia alapján az események nem egy átlagos választás keretében zajlottak le, hiszen a választáson csak a városgazdává jelölt Fülöp István vett részt, dr. Papp Zoltán polgármester-jelölt azonban nem volt jelen. Emelve e történelmi nap fényét, az öt politikai párt vezetőiből álló küldöttség indult az új polgármesterért, Fülöp István pedig a visszaérkezésükig felfüggesztette az ülést. A pártvezetők hamarosan visszatértek dr. Papp Zoltánnal, majd az ülés újbóli megnyitása után szólásra emelkedtek: 265