Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Nagy Nándor: Hatvan várossá nyilvánítása 1945-ben

I. Előzmények A mezővárosi és nagyközségi jogállás Hatvan első települési jogállásaként a mezővárost (oppidum) ismerjük, amelyet először egy 1406-ban kelt oklevél említett meg.

1 A mezővárosok a jobbágyfalvakhoz hasonlóan földesúri joghatóság alatt álltak, azonban sikerült évszázadok során bizonyos privilégiumokat szerezniük (helyi önkormányzat több-kevesebb önállósággal, bíráskodás kisebb ügyekben, kedvezőbb adózási feltételek stb.). Ám a mezővárosok jogosultságai elmaradtak a szabad királyi városokkal szemben: lakói továbbra is jobbágyok maradtak, szemben a szabad királyi városok polgáraival, akik függetlenek voltak a földesúri és a megyei fennhatóság alól. A mezőváros pontos fogalmának definíciójával a magyar közjog nem foglalkozott, viszonyait a rendi magánjog, vagyis a település és a földesúr közötti írott vagy íratlan szerződés határozta meg.

2 Éppen ezért az egyes mezővárosok között jelentős különbségek jöttek létre kiváltságaik jellege és eredete szerint.

3 A földesúri fennhatóság alatt álló települések szervezetének és igazgatásának szabályozására Mária Terézia uralkodásától kezdődően történtek kísérletek.

4 Az 1848-as ún. áprilisi törvények gyökeres változást hoztak a mezővárosok életében: a jobbágyfelszabadítás által a jobbágy személyileg szabad emberré vált, megszűnt a földesúri bíráskodás, vagyis az úriszék fennhatósága, nemesek és nem nemesek törvény előtt egyenlővé váltak. A volt jobbágyok tulajdonjogot nyertek az általuk használt úrbéri földön, a földesúrnak fizetett különböző járadékokat eltörölték. A mezővárosok által korábban szerzett privilégiumok idejétmúlttá váltak. Bár a települési jogállások törvényi szabályozására 1848^9-ben már nem maradt lehetőség, azonban a mezővárosok történetével foglalkozó szakirodalom egyértelműen úgy ítéli meg, hogy mezővárosokról jogi értelemben 1848 után már nem beszélhetünk, függetlenül attól, hogy a települések mezővárosi címe továbbra is megmaradt.

5 A közigazgatás rendezésére több mint húsz évvel később, a kiegyezés után került sor. A törvényalkotók a rendi korszakból örökölt különböző közigazgatási szervezettel rendelkező, eltérő gazdasági-társadalmi fejlettségű szabad királyi városokat, mezővárosokat, és falvakat jogállás szerint egységes közjogi rendszerbe kívánták foglalni. Az 1870 és 1886 közötti törvények alapvetése szerint a település jogállásának a gazdasági teljesítőképességéhez kellett igazodnia. A korábbi évszázadok során ugyanis az ország települései más-más utat jártak be: egyikük 1 SZEPES Béla 1940. 29. 2 KÉRÉSZ Y Zoltán 1942. 247-249. 3 PÖLÖSKEI Ferenc. 1992. 19. 4 KÉRÉSZY Zoltán 1942. 251. 5 OROSZ István 1995. 4. 252