Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

B. Gál Edit: Az Almásyak birtoklása Heves és Külső-Szolnok vármegyében a XVII–XVIII. században

főzőház a Tó utcában és egy kert a Nagypatak mellett. Fajzatot a tarjániak dolgozták felesben, jövedelme évi 400 forint körül mozgott. Az egész birtok, beleértve az állatállományt is, a becslés szerint összesen 17 021 forint 43 2/3 dénárt ért. A kamara hosszú időn keresztül sikertelenül próbálkozott eladásával. Végül 1784ben Almásy Pál váltotta magához, jóval a becsérték alatt 14 500 forintért. Még ugyanakkor hozzáfogott a már meglévő, apjától öröklött ház kibővítéséhez, hogy fia, II. Pál számára Rabi Károly építőmesterrel nagyszerű palotát építtessen. Még a munkálatok tartottak, amikor II. József újabb becslésre utasította gr. Erdődy János kamarai elnököt. Ez az új becslés csaknem duplájára értékelte a jezsuita vagyont. Almásy végül 20 000 forintért végleg megszerezte az ingatlant. Egy 1796ban készült leltár szerint a palota emeletén 15 szoba és 4 kamra volt. A földszinten 5 szoba, két nagy kamra, 2 konyha, füstölő és mosóház, alatta 3 különálló pince. A padlást magtár céljára kideszkázták. Az udvaron szivárványos, zsindellyel fedett kút, zsindelyes fáskamra, búzaverem, istálló, 2 szekérszín és jégverem. A rezidencia berendezése is a kor szokásainak megfelelően a rangot, a társadalmi hovatartozást tükrözte. Mint az összeírás mondja Pál kegyelmes úr szobáiban sok az ezüstnemű. Hatalmas ágy, kényelmes karosszékek vannak. Az edényfélék közül a holicsi fehér a kiemelendő, de vannak rézből és cinből készültek is. A ház asszonyainak szobájában a kék selyemmel borított székek, berakott asztalkák, aranyozott szélű tükör, üveges almárium, cérnagombolyító és ezüst kerekes rokka található. A palota egyik szobája, szintén a szokásoknak megfelelően kápolnának van berendezve. A falon ezüst feszület fekete keresztre szegezve, a másik feszület drágakövekkel kirakva. Felettük a pápa arcképe, alattuk a Boldogságos Szűz szobra aranyozott rámában. A hagyomány szerint 1804-ben ez a szobor került Mátraverebélyre. Az ebédlőben, ahol 1806-ban, majd 1809-ben a koronát is őrizték, a hatalmas tölgyfa asztal fölött Mária Terézia, II. József és I. Ferenc arcképei mellett a „család grófjának" Ignácnak és feleségének portréi függtek.

117 Az apa halála után a Szt. Bertalan utcai rezidenciális házat a legidősebb testvér П. Pál örökölte. A „kastély" sorsáról egy 1854-es per, illetve egy 1828-as összeírás kapcsán megtudjuk, hogy „Ezen Gyöngyös mezővárosában vagyon a boldogult Almásy Pál udvari tanácsos úr testamentomában rendelt majorátusnál fogva boldogult Almásy Ferenc úr massájához - csődtömegéhez tartozó jusson. 1. Residentionális ház a városnak közepén. Ippen a gimnasiumnak által elleniben a normális oskolák mellett, egészen körül építve, egy kondignatiora emelve, sindelfedél alatt.... Ezen egész residentionális házat boldogult Almásy Pál halála után a gyermekeinek atyafiságos egyességök szerint általvévén egyik testvér ifjabb Almásy József úr áztat haláláig bírta, azután pedig az özvegye vette által és most is használja. "

m 117 BÁRTFAI SZABÓ László 1936. 32-33. 118 HML Egri törvényszék iratai 427/1854 Almásy-per 246