Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

B. Gál Edit: Az Almásyak birtoklása Heves és Külső-Szolnok vármegyében a XVII–XVIII. században

ber 4-én. A mezővároshoz gazdag puszták tartoznak. Kengyel, mely hajdan falu volt, s Peló-nak vagy Kengyelszállás-nak neveztetett, ma népes puszta. A XVIII. század elején Török-Szent-Miklóssal együtt az Almásy család birtokába került.

94 Az 1700-as évek végén több mint 13 000 kat. holdnyi területén 6100 kat.holdnyi szántót műveltek. A 3974 kat. holdnyi réten és 3100 kat. holdnyi legelőjén szarvasmarha, ló és birkatenyésztés folyt. A birtokon 103 mezőgazdasági munkás lakott.

95 Tenyő hajdan falu volt, s mellette monostor állott. Kengyellel és Szenttamással együtt az 1700-as években került a család kezéhez. Az 1789-ben csupán egy ház állt a 8857 kat. holdnyi területű, főleg rétet magában foglaló birtokon, ahol 31 ember élt.

96 Fényes Elek leírása szerint földe részint gazdag feketeföld, részint szikes és mocsáros rétföld. Burgonyán kívül mindent megterem; erős dohányt, repcét, s az egész puszta haszonbérlőknek szokott kiadatni. Folyóvize a Tisza, mely itt sok mocsárokat csinál, s van benne egy kis sziget is.

91 3. kép. Törökszentmiklós körül fekvő gabonatermő puszták térképe. (In: SUGÁR István 1989. - HML Lietzner Tisza-térképek) 94 ALBERT Ferenc 1868 Яп: DVD Könyvtár IV. ARCANUM К. 2004./ 95 P. KOVÁCS Melinda (szerk.) 1998. 286. 96 Uo. 285. 97 FÉNYES Elek 1851. Яп: DVD Könyvtár IV ARCANUM К. 2004./ 240