Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

B. Pap Györgyi: Tüzek a XVIII. századi Eger életében

A házak építőanyagai növelték a tűzveszélyt. A XVIII. század elején sok faház állt a fallal körülvett városban, majd a külvárosok kialakulásával tömegesen jelentek meg a hostyákon. A tetőzet is gyulladás veszélyes volt. Erdődy Gábor püspök javasolta, hogy tiltsák meg a házak szalmával vagy náddal történő fedését mind a falon belül és kívül eső városrészekben, de ez csak javaslat maradt.

92 Csak 1770-ben rendelte el a tanács, hogy a házak tetőzetét attól kezdődően cseréppel kell befedni.

93 A házak szoros építése is gyorsan terjedővé tehette a tűz útját. A szűk, kanyargós utcák a mentést akadályozták, ezért az utcák kiegyenesítését mindig támogatta a tanács. Új házak építésénél törekedtek arra, hogy a már meglévő épületekhez igazodjon az új ház utcafrontja, így csökkentsék az utca szűkösségét. Ha ez nem tetszett az új épület tulajdonosának, akkor a tanács a köz érdekére hivatkozva elvégeztette a módosítást.

94 A sűrű beépítettség miatt a házak eladásánál igyekeztek - hogy az esetleges házlebontás miatt lazuljon a házak szorossága - először a szomszéd vásárlási előjogát biztosítani. Ha ez nem történt meg, a szomszéd tiltakozhatott a tanácsnál, mint ahogyan azt Báró Tamás tette, aki így érvelt „minthogy pedig azon eladott ház oly veszedelmesen vagyon építve házamhoz, hogy kitől Isten őrizzen tűz támadna, azonnal porrá égnék, különben is a szomszédsági prioritás mindenek előtt engemet illetne".

95 Megtörtént az is, hogy mindkét közvetlen szomszéd meg akarta venni az eladó házat, s a tanács úgy döntötte el a vitát, hogy „sokkal nagyobb jussa s köze vagyon Vidakovics Jánosnak, mint sem Naum Pálnénak, mert a Vidakovics háza úgy össze vagyon ragasztva mind faijával s mind tetejivel, hogy alig lehet különbözést tenni, kivált elein. "

96 A magisztrátus azt is szabályozta, hogy ne lehessen a telkeket eldarabolni, s ezt az elvet statútumban is rögzítette. Hagyatéki kérdéseknél, több testvér esetén nem osztották meg a telket, hanem valamelyik testvér megkapta azt, és neki a többi testvért ki kellett fizetnie.

97 Az építkezéseket úgy tudta nyomon követni és ellenőrizni a tanács, ha az adásvételek ismertté váltak előtte. A városi jegyzőkönyvben rögzítették, „hogy ezután akár minemű emptiok, venditiok, és fas siók az lakosok közt fognak megtörténni, tehát az olyan fassiók vagy transactiók az egész magistratus előtt essenek meg. "

98 92 HML V-l/b/16 Fasc. B. XII. b. 25. (1727. január 2.), HML V-l/b/17 Fasc. В. ХШ. 1. (1728) 93 BREZNAY Imre 1933. 249. 94 HML V-l/a/34 63. (1773. május 28.), HML V-l/a/39 71. (1778. március 23.) 95 HML V-l/a/36 26. (1775. február 10.) 96 HML V-l/a/32 61-62. (1772. április 24.), BREZNAY Imre 1933. 84. 97 HML V-l/a/19 117. (1768. január 22.) 98 HML V-l/a/16 62. (1752. január 8.), BREZNAY Imre 1933. 83. 213