Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Misóczki Lajos: A vallási türelem az észak-magyarországi vármegyék példái alapján II. Rákóczi Ferenc intézkedéseiben

- Az említett Brenner prépost a szabadságharc végéhez közeledve még 1709-ben is a nemzeti ügy érdekében írt. Röpiratának magyar címe, amelyet latinul fogalmazott, Egy lengyel királyi tanácsos levele egy birodalmi nemesúrhoz a magyarországi ügyekről. Ez 1710-ben és 1711-ben megjelent még francia nyelven is. Benne a magyar szabadságharcot és a konföderációt védte. A természetjogra hivatkozva állította, a nemzetnek joga volt szabadságáért fegyverre kelni a Habsburg-ház ellen. Célja az volt, hogy a küszöbön álló európai béketárgyalások alkalmából a fejedelmi udvarokat, diplomatákat tájékoztassa, mert »a balítéletek« »a magyarok iránt eltöltötték a világot«.

241 Ez a levél-röpirat a labanc álláspontot a külföld előtt támadó és leleplező irodalomnak kiváló darabja. „A Recrudescunttal megkezdett sor záróakkordja. "

242 Ma már rejtély, hogy az ónodi országgyűlés nagy sátrában „jobb kéz felől őfelségének"', a legfőbb személyek közé, a második helyre hogyan került az a Pyber László, akit csak külön követi kísérettel lehetett rábírni arra, hogy Ónodra menjen.

243 A másik esemény szintén Ónodot idézi. Az országgyűlés megnyitása a meghívottak vontatott, már-már fegyelmezetlen érkezése miatt heteket késett. A hónap végén még mindig az üdvözlések sorrendjén tanakodtak a fő méltóságok. Végül Telekessy István püspök volt az, aki véget vetett a huzavonának, és „gyönyörű magyarsággal, egyházi köszöntéssel II. Rákóczi Ferencet és a megjelent küldötteket üdvözlő beszédével a feszült helyzetet feloldotta".

244 (A Veni Sancte-t most is Telekessy mondta. A vezérlő fejedelmi esküt Rákóczi az ő kezébe tette le, és az ónodi trónfosztó nyilatkozatot Rákóczi után elsőnek Telekessy írta alá.

245

) Külföldi követi megbízottai között római katolikus pap és protestáns világi vezetők is voltak. 1707. május 6-án Brenner Domokos szepesi prépostot Rómába küldte XI. Kelemen pápához, hogy tájékoztassa a szabadságharcról, és megszerezze a jóindulatát, a kurucok erkölcsi támogatását.

246 Brenner olyan politikai légkörben érkezett az Örök Városba, amely nem kedvezett a magyar ügynek. „A legrosszabbkor érkeztem - írta első jelentésében Rákóczinak - ...apápa semmit sem mer a császár ellen tenni. "

247 Következő, augusztusi levelében arról értesítette, hogy a Kúriától semmit nem várhat. Rákóczi mégis tovább reménykedett. Október l-jén arra utasította, érje el a pápánál, hogy legalább az álta241 HOPP Lajos 1964.363. 242 Uo. 243

SZALAY László 1859. 452.; WELLMANN Imre 1938. 536. Hivatkozik: OL 1139/1937. Itinerarium Inclyti Comitatus Posoniensis, A. 1707. Az 1708. augusztus 25-i nyitrai várfeladáskor Pyber és Spáczay Gábor, 28-án Ocskay László brigadéros labanc lett. BALLÁ Antal 1935.159. 244 Telekessy István szerepére 1.: CSANÁDY László 1912. 99-101.; SUGÁR István 1991. 13. 245 HERMANN Egyed, 1973. 357. 246 KÖPECZI Béla-R. VÁRKONYI Ágnes 2004. 424.; FABINY Tibor 1980. 379. 247 KATUS László 1996. 173. 172