Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Misóczki Lajos: A vallási türelem az észak-magyarországi vármegyék példái alapján II. Rákóczi Ferenc intézkedéseiben

Az előző évtizedekben kialakult egyházszervezeti felépítésüket vagy területi beosztásukat 1710-ig fenntartották. A Duna bal parti, dunamelléki (somorjai) vagy barsi püspöki hely betöltetlen volt. Öt esperessege feloszlott, illetve kiterjedt Pozsony, Nyitra, Komárom, Hont, Bars és Nógrád vármegyére.

231 A Duna jobb parti vagy veszprémi püspökséget, amelyhez 1710-ig Veszprém, Zala, Somogy, Vas és Győr vármegyében lévő, szintén öt esperesség pásztorait, Hodosi Sámuel püspök irányította. 1708. augusztus 8-án került a püspöki székbe, és attól 1710. évi elűzéséig megfeszített munkával és helytállással építette a dunántúli református közösségeket. 1708. április 18-án lezajlott tokaji értekezletükön a tiszántúli és tiszáninneni lelkészek az egyházszervezési kérdések mellett a prédikátorok megadóztatásának ügyével is foglalkoztak. Az utóbbihoz fűződő, felmentő kérésüket Rákóczi elé terjesztették.

232 A július 20-án, (Sáros)patakon rendezett gyűlésükön a lelkészek és világi küldöttek elismerően szóltak Rákóczi vallásügyi intézkedéseiről. Július 23-25. között a Szatmár vármegyei (Nagy)szekeresre hívott egyházmegyei tanácskozáson valláserkölcsi tételekkel foglalkoztak. A gyűlés befejező napján 'a kitűnő szervező és állhatatos' Dányádi Györgyöt esperessé választották. A korabeli református hitmegerősödést a szécsényi törvények mellett a korábbi évszázadok kánonainak és zsinati határozatainak zsinórmértéke segítette. Az egyházak szabaddá vált cselekvéséhez alapvetően az járult hozzá, hogy az 1705. évi szécsényi „országgyűlés egészen új alapokra helyezte a vallásügyet. "

233 Éppen az egyházak megújuló élete igazolta az új alapokra fektetett törekvések igazságát. Megvalósult a bevett vallások szabadsága, a szabad vallásgyakorlat elve és a lelkiismereti szabadság. Mindehhez a „legfőbb hajtóerő az (az) országos érdek volt, »hogy a Confoederatió a szép egyessé g által jobban erősödjön«" Р

л Vallás- és egyházügy a szabadságharc utolsó éveiben Miután az 1705. évi szécsényi országgyűlés törvényei az állam és a szabadságharc érdekeit egyházi téren egyeztették, azok szellemében folyhatott tovább a toleráns vallásügyi gyakorlat. A nemzeti ügy, a hazafias buzgalom a protestánsok és katolikusok közötti ellentéteket visszaszorította. Az 1707. évi országgyűlésen az evangélikusok újabb vallásügyi törvénycikket akartak alkottatni, de Rákóczi jobbnak látta az időről-időre előkerülő vitákat a szenátus két külön választmányával megoldat231 SZ. KISS Károly 1879. 5-8. 232 Református Egyház, 1951. 23-24. sz., 12. ESZE Tamás 1951. 233 R. VÁRKONYI Ágnes 1995. 49. 234 Uo., 49-50. 170