Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Misóczki Lajos: A vallási türelem az észak-magyarországi vármegyék példái alapján II. Rákóczi Ferenc intézkedéseiben

A bécsi udvar már május hónapban megismerte az instructiót és az abban fog­laltakat. Remélte, a fejedelemnek meggyűlik a baja részint a dézsmabérlet szol­gáltatásával, részint a magyarországi római katolikus egyházzal. Okoskodása és rosszindulatú reménye nem vált be. „Figyelemre méltó tiltakozás vagy ellenállás a klérus részéről nem nyilvánult meg. " 184 Bizonyára számolt a fejedelem a dézs­mabérlet megszüntetésével, de annak gyakorlata mindvégig megmaradt. 185 A másik, ellentétekkel terhelt ügy 1706 márciusától húzódott, végül 1707. május 11-én került Rákóczi elé. A Torna vármegyei udvarnoki evangcus-okról (= evangélikus-reformátusok, azaz reformátusokról) van szó, akik meg sem várták az éppen zajló ónodi országgyűlés végét, előálltak panaszukkal: „...Commissarius (kiküldött vallásügyi biztos) Urajmék Nemes országh determinatiójábul (határoza­tából) nékünk (ugy mint Evang eus Statusnak) Templomunkat assignálták (kiutal­ták, kijelölték). De (az) ide való Plebanus Úr öszve gyűjtvén (a)... lakosokat, (és) Templomunkat föl verette (feltörette). (A) lakatot le Vervén, az ajtót megh nyittat­ta... Kérdeztettük, mit akarnak.... Feleltek, hogy Vérrel akarnak nyerni... templo­mot... Attul tartunk, hogy ember halál nélkül nem lészen (vége a foglalásuknak) ki­re őkjgen igyekeznek... " 186 A protestáns udvarnokiak e lehetséges rossz elhárítását kérték Rákóczitól. Panaszuk híre azonnal elterjedt nemcsak a saját, Torna, hanem a környező Abaúj(vár), Zemplén és Borsod vármegyei, hasonló zaklatásnak kitett gyülekezetek körében is. Néhány nap alatt számos kérelem érkezett a protestáns, sőt a római katolikus egyházaktól is. Azonban a válaszukra várni kellett. A vallási türelem katonai vonatkozásai Rákóczi politikáját és annak gyakorlatát a téma két, XX. századi kutatója egybehangzóan jellemezte. Megállapításukkal ma mi is teljesen egyetérthetünk: - a pátriáért kész elfelejteni a religiót, 187 - a religiót alárendelte a patria ügyének. 188 Rákóczi a lakosság vallásos életében következetesen érvényesítette pátensei­vel, rendeleteivel és a törvényekkel a vallási türelmet, megértést, egymás mellett élést, és segítette az egyházak megújuló tevékenységét; (1703. november 10.; 1704. január 27., Miskolc; 1704. június 20., Solt; 1704. augusztus 12., Szeged; 1705. október 2., Szécsény). 184 SUGÁR István 1991. 11. 185 Uo. 186 MOL G. 31. A Rákóczi-szabadságharc levéltára. II. Rákóczi Ferenc fejedelem levéltára. Vallás­ügyi iratok 1705-1706. 106. d. V. 5. b. 38-39. A plébános Sztankai Ádám volt. 187 Egyháztörténet, 1943. jan.-jún., 44-109. ESZE Tamás: 1943. 51. 188 LADÁNYI Sándor 1980. 314. 162

Next

/
Oldalképek
Tartalom