Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Domboróczki László: A háromszögletű AVK-fejek szimbolikája

háromszög, a korábbiakhoz hasonlóan, egyszerre jelenítette meg férfi és női princípiumokat, de mindezeken felül még a születendő utód bika jellegét is belekódolták a képbe. Az egész kompozíció egy határozottan antropomorf jelleggel bíró, kifejező tekintetű arccá állt össze, mely alighanem a termékenység felett őrködő hatalmat testesíthette meg. Egyelőre még nem tudható pontosan, hogy itt egy konkrét (férfi-bika) istenség ikonográfiái megszületéséről, vagy csak a termékenység elvont fogalmának animisztikus megszemélyesítéséről van-e szó. Ezt az arcot viszont mindenféle olyan dologra applikálhatták, amelyhez e transzcendens hatalom erejét igényelték. Az AVK kifejlődésével egyidejűleg a Körös-kultúrától délre eső területeken is végbement ez a fajta váltás a termékenység szimbolika területén. Nézzük meg Vinca ábrázolásokat! A háromszögletű AVK-fejekhez teljesen hasonló arcok bizonyára teljesen hasonló mögöttes tartalomra utalnak. Az AVK arc-szimbolika értelmezésével valószínűleg felfedtük a Vinca arc-szimbolika mögöttes lényegét is. Itt az arc ugyanúgy felvonultatja a bika, a nemi háromszög és születő utód asszociációit, ráadásul az arc itt már félreérthetetlenül utal egy emberi fejre applikálható „maszkra" is, mely a születőfélben lévő, új, isteni lényeg egyik attribútumaként, bizonyára az egykori szertartásokon is megjelent. Visszatérve régiónk történetéhez, később, az AVK fejlettebb szakaszában ez a jelrendszer tovább fejlődött, északon és délen némiképp eltérő módon, de lényegében ugyanazon mondanivalóval. A formai különbségek az arcos edények példáján hangsúlyozhatok ki leginkább. Raczky Pál és Anders Alexandra korábban már idézett tanulmányukban különválasztották a sarlós motívumú északi (tiszadobi, bükki, szilmegi, esztári) arcábrázolásokat a déli (szakáiháti) M-motívumú ábrázolásoktól és e regionális különbséget területi, kulturális azonosítónak tekintették, mely két fő spirituális tradícióra vezethető vissza.

55 Ha a háromszögletű fejek fenti értelmezésének fényében tekintünk az M-motívumú arcos edényekre, akkor a formai különbségek ellenére lényegileg teljesen hasonló termékenységi szimbólumokat ismerhetünk fel bennük. Látható, hogy a déli csoportnál az M-jel szárai a szülő nő lábait jelentik, az e fölött lévő V pedig tulajdonképpen ugyanaz a háromszögletű női nemi szimbólum, mint amely északon a háromszögletű fejeken megjelenik.

56 Ennek alapján viszont az északi csoport háromszögletű fejeinek két oldalán látható chevron (fekvő „V") dísz az M-motívumon is jelzett, felhúzott lábaknak feleltethető meg. A kétfajta ikonográfia tehát a némiképp eltérő forma ellenére, valószínűleg nagyon is hasonló mondanivalót rejt és az idézett szerzők vé55 RACZKY Pál-ANDERS Alexandra 2003. 170. 56 Az arcos edények készítői a termékenységet, vagy bőséget, nyilvánvalóan az edényekben tárolt dologra szerették volna áramoltatni vagy áthárítani. 15