Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Misóczki Lajos: A vallási türelem az észak-magyarországi vármegyék példái alapján II. Rákóczi Ferenc intézkedéseiben

Bécs ostromától tartott.

75 A velencei követ azt jelentette hazulra, „hogy Bécsben a rettegés általános".

16 A nem várt és ragyogó kuruc sikerek arra késztették az uralkodót, I. Lipótot, hogy egyezkedjen a kuruc felkelőkkel. 1704. január 2-án megbízta a gyöngyösi származású Széchényi Pál kalocsai érseket, hogy tárgyaljon a béke lehetőségéről.

77 Széchényi közvetítő szerepét Rákóczi bizalommal fogadta. Különben sokan ismerték a főpap magyar nemzetével szembeni odaadó szeretetét, ugyanakkor az uralkodó iránti hűségét is. Az értekezlet színhelyéül a fejedelem Gyöngyöst jelölte ki,

78 aki meghívta oda a neki hódolt felső-magyarországi tizennégy vármegyét, azok nemeseinek, valamint a katolikus és protestáns rendeknek küldötteit is. Március 17-én a tárgyalásra érkezetteket és kíséretüket Timár János, Gyöngyös főbírója üdvözölte, és utána Páter Kiss Tamás, a ferences rendház főnöke vezette a templomba.

79 A templomban a szentmisét Széchényi érsek tartotta, és mondta a Veni Sanctet a tárgyalás sikeréért.

80 A tárgyalás, amelyet a fejedelem nyitott meg, az udvarházában folyt. Jelen volt Louis Fierville le Hérissy (1704 elejétől a francia király képviselője Rákóczi udvarában), két lengyel és néhány nap múlva a török követ is.

81 I. Lipótot a következők képviselték: Széchényi Pál érsek, Szirmay István (Rákóczi egykori bécsújhelyi fogolytársa) és Okolicsányi Pál jogtudós (a fiatal Rákóczi jogtanácsosa volt, akiről a felkelés kezdetén még feltételezni lehetett, hogy rábízhatja az evangélikus nemesség megnyerését, amint Vay Ádámra a reformátusságét).

82 A béketárgyalás menetéhez nem kapcsolódott, mégis fontossá vált a vármegyék evangélikus küldötteinek követelése, amelyet a dunántúli protestáns nemesek követe, Fodor János és br. Károlyi Sándor dunáninneni csapatainak protestáns követe, Rétey János terjesztett elő a vallásszabadság és a templomok visszaadása ügyében:

83 A vallási sérelmeket külön tárgyalják meg, aztán 75 HECKENAST Gusztáv 1984. 344. 76 ASZTALOS Miklós 2000. 150. 77 PALMA, Carolus Franciscus 1785. 398.; SZEKÉR J. Aloysius 1808. 301.; BALLÁ Antal 1943. 130-131. Széchényi életrajzára 1.: MILLER, I(acob) Ferdin(and) 1807.; MILLER, Iac(ob) Ferdin(and) 1807.; KOLLER, Joseph 1812.; PADOS János 1862.; LÁNCZY Gyula 1882.; SZABÓ László, Bártfai 1911. 78 RÁKÓCZI Ferenc 1985. 120-121. 79 FRIDRICH, Urbánus R. P. F. 1759. 9.; FORGÁCS Ferenc 1930. 8.; MOLNÁR József 1969., 16. 80 MOLNÁR József 1969. 16. Hivatkozik: MÁRKI Sándor 1910. 36.; FÁY Zoltán 1999. 80. 81 BACHÓ László, Dezséri 1938. 28. A tárgyalások vélt színhelyét, a Rákóczi házat 1904 óta emléktábla jelöli. 82 FABINY Tibor 1980. 370.; FESSLER, I(gnaz) A(urél) 1825. 531. 83 FAZEKAS Csaba 2004, 73.; BACHÓ László, Dezséri 1938. 28.: Rétey János helyett Rétes Jánost ír. 145