Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Takács Miklós–Vaday Andrea: Avar edényégető kemencék Kompolton

Mivel az edények külső felületének színe - azonos nyersanyagnál - utal leg­inkább az edényégető kemence működési hőfokára, az edények alapszínének meg­oszlása a nagyobb mennyiségeknél jellemző a kemence használatára. A 297. ob­jektumnál a 2013 vizsgált darab közül a magasabb égetési hőfokra utaló vöröses­barna külsejű töredék (1265 db) 41 , alacsonyabb hőfokot jelez a barnásszürke felü­let (415 db), 42 míg a legalacsonyabb hőfokot a sötétszürke szín jelzi (220 db). 43 Feltűnő, hogy a két objektum anyagában legtöbb a magas hőfokon vöröses­barnára égetett kerámia, 84% illetve 63%. a legalacsonyabb hőfokon kiégetett, szürke felületű edénytöredékek a 296. objektum anyagáénak 7%-át, a 297. objek­tumban pedig a 10,9%-át adják. A két kemence betöltéséből előkerült edénytöredékek formái és párhuzamai A két kemence betöltésében kibontott cseréptöredékek elemzésének első pontjaként azon nyomokra kell ismételten emlékeztetni, amely alapján használa­tuk megszűnése, illetve betemetésük módja rekonstruálható. E nyomok alapján ugyanis teljesen bizonyos az, hogy a betöltésükben kibontott leletanyag semmi­képp sem értelmezhető az utolsó égetés maradványaként, hanem egy utólagos, te­hát másodlagos betöltés cseréphalmazaként. (Hasonló értelmezési módot dolgo­zott ki Parádi Nándor az elsőként feltárt Árpád-kori, osztott égetőterű fazekaske­mence, a Hács-béndekpusztai objektum esetében, a rostély maradványainak és ré­tegviszonyainak az elemzése során 44 .) Az elmondottaknak megfelelően nemcsak az ép és/vagy félig kiégett edényeket felesleges e két kompolti objektumban ke­resni, hanem a kibontott töredékek tipológiai sokféleségét sem érdemes további, nagy ívű magyarázatok alapjává tenni. Miután a kompolti 296-os és 297-es objek­tum betöltésében csak edénytöredékek kerültek napvilágra, a két égetőkemence vizsgálatának alapvetően fontos eleme a betöltésükben kibontott kerámiatöredé­kek tipológiai illetve kronológiai elemzése. A tipológiai elemzést egy közhelyszerű megállapítással kell kezdenünk. Az­az, azon nyilvánvaló tényt kell első helyen rögzíteni, hogy a Kompolt - Kistéri­tanyai 296. és 297. objektumának a kerámiája elsősorban ugyanezen lelőhely más edénytöredékeivel vethető jól össze. így a leírt és a rajzos táblákon bemutatott edénytöredékekhez tucatszám gyűjthetők párhuzamok más kompolti objektumok leletanyagában. Ezekre azonban - néhány különleges esetet kivéve - az alábbiak­41 A teljes anyag 63%-a. 42 A teljes anyag 20,6%-a. 43 A teljes anyag 10,9%-a. 44 PARÁDI Nándor 1967., 24-27. 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom