Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Csiffáry Gergely: Varkocs Tamás egri várkapitány emlékezete

összefüggésben kialakult és elmélyült kapcsolatát mi sem jellemzi jobban mint az, hogy fogsága éveiben a Wittenbergben élő Philipp Melanchtonnal levelezett. 286 Varkocs már az egri várkapitánysága idején is a reformáció híve volt. 1544­ben az ő egri kapitánysága éveire esett a hitújítók fellépése Gyöngyösön és a me­gyében. 287 Az is tény, hogy a Varkocs által pártfogolt református prédikátorokat Dobó István még 1548-ban elűzte a vidékről. 288 Az erdélyi hitújítók tevékenysé­ge Fráter György 1551-ben történt meggyilkolása után vett nagyobb lendületet. Csáky László és Csáky Pál csatlakoztak a leglelkesebb protestánsokhoz. Ferdi­nánd Váradra helyezett királyi kapitánya, Varkocs Tamás pedig 1551 után kezdett hozzá Bihar megye megreformálásához. 289 Várad templomai és várbeli templomok lerontása nem csupán Varkocs Tamás bosszúja volt, mint azt a vele szemben nem éppen elfogulatlan Verancsics püspök ál­lította. Miután Várad 1556-ban már végvár lett, az erdélyi fejedelemség egyik legfon­tosabb erődítményévé vált. Ez pedig halaszthatatlanná tette a vár teljes átépítését kor­szerű véghellyé. Ennek a lehetőségét teremtette meg Varkocs akkor, amikor a város és vár elfoglalása után, a harcok során romossá vált, útban lévő épületeket elbonttatta. A tényleges várépítési munkálatok és a vár modernizálása majd csak 1570-ben kezdőd­hettek el János Zsigmond fejedelem kezdeményezésére. Az átépített váradi erősség el­ső próbatétele 1598. szeptember 29. és november 3. közt következett be, amikor a tö­rök sikertelenül ostromolta a várat, amelynek akkor már négy új bástyája elkészült. A nagyváradi vár a XVI. század legnagyobb bástyás erődítménye volt a Partiumban, amit a török 1660-ban csak 44 napig tartó súlyos harcok árán tudott elfoglalni. 290 Az 1556. évi erdélyi fordulat, vagyis Izabella visszatérte után a legbefolyáso­sabb tanácsurak az özvegy királyné és János Zsigmond udvarában is a Részek, és az óhaza magyar nemességéből és arisztokratáiból emelkedtek ki. Közéjük tartoz­tak: Csáky Mihály kancellár, Hagymássy Kristóf, Varkocs Tamás, Bebek Ferenc, Balassa Menyhért, Báthori István, Báthori Kristóf, Bekes Gáspár. 291 Nem tudjuk, hogy Varkocs Tamás pontosan meddig teljesített szolgálatot 1556 után mint váradi kapitány. 1563. április 27-én már somlyai Báthori István (a későbbi erdélyi fejedelem és lengyel király) szolgált váradi főkapitányként. 292 286 SZTÁRAI Mihály 1985. 173-175. 287 BOROVSZKY Samu 1909. a. 114. 288 A reformáció Eger környéki történetére lásd: SZABÓ János Győző, 1977. 103-105. 289 BARTA Gábor 1979. 173. 290 GHEORGE Angel 1973. 112-113. 291 MAKKAI László-MÓCSY András 1986. 445-446. 292 E napon küldte Bécsbe újabb tárgyalásra Báthori Istvánt János Zsigmond fejedelem. BENDA Kálmán 1985. II: 394. - Viszont már 1566 augusztusában már Báthori Kristóf töltötte be a váradi kapitányi tisztséget, amikor Kerecsényi László gyulai várkapitány a kapitulációs tárgyalásokra közvetítőként a sógorát, Báthori Kristóf váradi kapitányt hívta meg. - SUGÁR István 1976. 178. 243

Next

/
Oldalképek
Tartalom