Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)
Zábrátzky Éva: Történeti mondák Bakó Ferenc gyűjtéséből
ta magát: huncut lesz az, aki a cse királynak a hantyára legalább is egy lapát fődet nem dob. És így keletkezett az a domb, ami még a mai napig is látható és ott megszűnt az árokásás. BA 37/5 Adatközlő: Mikó János kőművesmester, szül. 1892, Bélapátfalva Gy: Bélapátfalva, 1970. 1. 14 Bélapátfalva Bélapátfalva nagyon régi település. Valamikor szent László király telepítette ide le a kunokat, azé neveznek minket palócoknak is, és ide a Beél törzset telepítették le. Akkor ezek a helyiségek, amelyik máma Szivásvárad, Felbeélnek nevezték, Bélapátfalvát Középbeélnek nevezték, és Szentmártont Albeélnek, Monosbél Mounosbeél volt. Azért hívták ezeket Beélnek, mert a Beél törzset telepítették le. Később aztán ide francia szerzeteseket, a tarka papokat hoztak, azt hiszem, hogy ezek ciszterciták, amit máma cisztercitáknak neveznek, azok voltak. Azok 700 évvel ezelőtt felépítették a mai régi bélapátfalvi klastromot. Ez a helyiség itten körű vót kerítve, olyan kínai fallal, amelyiknek az alapzatának a helyét, a földön még máma is meg lehet látni. És itt voltak azok a papok addig, míg őket innen Perényi Péter, egy református felvidéki várkapitány kiverte innen. A papok közül egy visszajött annakidején a szentségtartóé, és ezt a jelenlegi Paprakásnál érték utói és ott kövezték agyon a Perényi emberei. Ezt a helyet máma is paprakásnak nevezik. Ugyancsak van egy hely, amit ma Áldozónak neveznek, itt meg valamikor a táltos áldozta fel a fehér lovat a nap felkeltekor, mert ilyen hitvallásúak voltak az elődeink. Mikó család, Mikófalva-Bélapátfalva A Mikó család, az kérem szépen akkor Mikófalva még nem volt település. Oda húzódott a tatárjáráskor az erdőbe egy Mikó nevű ember, aki ott az erdőben felépített egy házat, és ott lakott, később mások is építettek lent a patak mentén, ugyancsak ott közelében házat, de ez a Mikó onnan elköltözött. A háza romnak maradt, és az erdő közül kifehéredett a fala. A nép száján az hallatszott, hogy ott van a Mikó fala. Nem tették hozzá, hogy Mikó házának a fala, és innen nyerte nevét Mikófalva község. Bélapátfalvát pedig Apátfalvának nevezték 1910-ig, mert az apátság volt itt, a tarkapapok vótak és innen kapta az Apátfalva nevet. Bélapátfalva csak 1905 óta hívják csak, azt hiszem Bélapátfalvának. És ez a három község együvé tartozott, és Szilvásvárad amint mondtam Felbélnek hívták, Bélapátfalvát Középbélnek, Borsodszentmártont pedig Albélnek hívták, de Borsodszentmárton kint lakott a templomnál, vagy kint volt, terűt el a községe, de a tatárjáráskor azok is bemenekültek az erdőbe, ahol most is Szentmárton a hegyek közt van elhelyezésbe. BA9.B/1. Kovács Báró Sándor sz.1900. Mikófalva 1965.1.8. Bélapátfalva Negyedik Béla király építette meg az apátfalvi klastromot, hálábul, hogy megmenekült. Amikor a klastrom elkészült, valami anyag megmaradt és azt idehozták Szentmártonba, abból építették meg a templomot. Addig ott csak egy kis kápolna volt. 326
