Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)
Csiffáry Gergely: Varkocs Tamás egri várkapitány emlékezete
A mai Szép-bástya, amelyet Kálvária-dombnak, szakszerűbben délkeleti ágyúdombnak neveznek, keletkezése is összefügg a kor nagy építkezéseivel. Ezt az ágyúdombot, a vár DK-i sarkán 1542 után, a vár kettéosztásakor kezdték el feltölteni, az elválasztó árokból kiásott földtömegből. 180 Az 1542-ben elkezdett erődítési munkák során a Szép-bástyán kívül a belső vár D-i részén még két ágyúdomb készült el, amelyek a 16. századi alaprajzokon a Varkocs-kaputól vezető út K-i oldalán, továbbá a vár DNY-i sarkán álltak. 181 A Perényi-Varkocs korszak építkezései során a vár kettéosztásakor, 1542-48 közt elkészült a belső vár ÉK-i sarkánál az É-i belső várfal elé az ún. Sándor-bástya, amit Alessandro da Vedanoról neveztek el. 182 A Perényi-Varkocs korszakban még további erődítési munkák folytak a Tömlöc-bástyánál, amelyről 1508-ban írták, hogy Tömlöc feletti toronnyal bírt. Nos a toronynál előbb az É-i várfallal tompaszöget alkotó ÉK-i falhoz épült egy háromszög alakú bástyarész, valószínűleg 1542^8 között. Ennek É-i homlokoldali fala az É-i várfallal párhuzamos, és a rendeltetése az volt, hogy az erre merőleges K-i oldalában nyíló lőrésekből, - az É-i várfal K-i végén épült Sándor-bástyával közösen - az É-i falszorost tűz alatt tarthassák. Ezért valószínű, hogy az utóbbival egyidejűleg és azonos mester (Alessandro da Vedano) terve alapján épült. 183 A Földbástya - az eredeti földből készült védőmű - talán kissé módosított alakjában, ugyancsak a Perényi-Varkocs korszakban készülhetett el a vár ÉNy-i sarkán, a Tömlöc-bástya előtt. 184 A vár korszerűsítés és átépítés eredményei már néhány év múlva mutatkoztak. 1546. június 17-én Niklas von Salm 185 generális miután megszemlélte Eger várát, jelentette a királynak, hogy az legnagyobb részt fából és földből, ún. magyar módra készült erősség. 186 Ezt a megitélést egyrészt az magyarázhatja, hogy Varkocs 1546 nyarán még nem fejezhette be az építkezéseket, másrészt a vár korszerűsítésének grandiózus munkálatainak csak egy részével készültek el 1548-ig. A megkezdett átépítési és korszerűsítési munkákat folytatta Dobó István 1548-1552 között, s az 1552-es ostrom után újabb jelentős várépítési periódus kezdődött. 180 DÉTSHY Mihály-KOZÁK Károly 1972. II. 118. 181 DÉTSHY Mihály-KOZÁK Károly 1972. II. 155. 182 DÉTSHY Mihály-KOZÁK Károly 1972 II. 104. 183 DÉTSHY Mihály-KOZÁK Károly 1972. II. 94-95. 184 DÉTSHY Mihály-KOZÁK Károly 19-tól 72. II. 99. 185 Az ifjabb Niklas gráf zu Salm, (1522-1550) V. Károly és I. Ferdinánd titkos tanácsosa, királyi biztosa, s királyi főhadparancsnoka volt 1546-1550 közt. - SZTÁRAI Mihály 1985. 271. - Miután Dobó 1548 augusztusában átvette az egri várat, mint országos főkapitány e végvárban telepedett le, s itt is halt meg 1550 decemberében szélütés következtében. Földi maradványait Bécsbe szállították, ahol a Szent Dorottya templomban helyezték végső nyugalomra. - GYÁRFÁS István 1879.48. 186 TAKÁTS Sándor 1915. II. 13. 224
