Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Csiffáry Gergely: Varkocs Tamás egri várkapitány emlékezete

E bástya tervezője és a kivitelezője minden bizonnyal Perényi sárospataki olasz kőfaragó mestere, Alessandro da Vedano volt. Megépítését ill. új, valamint jól védhető várkapu elkészítését a középkori vár kettéosztása tette szükségessé, miután a vár eddigi főbejárata ettől kezdve a külső várba vezetett, a gótikus kis kaputorony pedig a rohamosan terjedő tűzfegyvereknek már nem tudott ellentállni, ezért be is falazták.

175 A középkori toronykaput 1542 után falazhatták be, amikor a déli várfal megvastagításával egy időben, annak a nyugati végpontján korszerűbb bástyát építettek. Tinódi is említi, hogy a város felé nyíló nagy kaput felvonóhíddal biztosították. Az itt végzett régészeti feltárás alkalmával megtalálták a felvonóhíd belső aknáját és a kapu előtti farkasvermet. A Varkocs-kapuban jelenleg is látható az a befalazott kiskapu, amely az Eger patakhoz vezető útra nyitottak.

176 A Varkocs-kapunak emeleti szintje is volt, melynek egykori ajtaja ma a déli várfalban kialakított lépcsőn közelíthető meg. Az 1552-es ostrom során a Varkocs-kapubástya tetőzetét lebontották, majd utóbb helyreállították. 1594-ben Prépostváry Bálint várkapitány újra boltoztatta, és új zsindellyel fedette be az építményt. Az 1801. december 3-i várfalomlásban megrongálódott kapubástyát 1806-ban végleg elbontották.

177 Napjainkban csak felmenő alapfalai láthatók helyreállítva. A Perényi-Varkocs korszak 1541-1548 közötti építkezései közül a legjelentősebb az egri várat kettéválasztó fal elkészítése volt. Ennek a megépítését az indokolta, hogy a nagy kiterjedésű várat megosszák külső és belső várra, s így mérsékeljék az almagyari dombok kedvezőtlen hatását. E dombvonulat miután magasabb a várdombnál, így a vár területe e magaslatról belátható az ellenség számára, ezért az ágyútüzelésre alkalmas célpontokat is kiválaszthatták a mindenkori ostromlók. E munkák során a Csaby-bástyánál nyugatibb pontról Varkocs építtetett egy falat majdnem merőlegesen a székesegyház hossztengelyével. Ez az új fal levágta a várszékesegyház későgótikus sugárkápolnás sokszögű szentélyét a templomról, s azt bástyává alakították át, ezt nevezik utóbb Szentély-bástyának. A fal előtt egy széles és mély árkot alakítottak ki. (Ebben halad jelenleg az eger-putnoki vasútvonal pályateste.) A két vár között közlekedésre alagút épült teherhíddal és kétoldalán gyalogos felvonóhidakkal. Ezt nevezik ma Sötét-kapunak. Erre az alagútra azért volt szükség, mert az új fal mögött egy széles és magas ágyúállást terveztek. Majd éppen azért, hogy a magas töltés meg ne csúszhasson, mintegy 35 m távolságra templombontásból származó kőanyagból, és az árokból kitermelt földből

178 megépült az ún. Perényi fal.

119 175 DÉTSHY Mihál -KOZÁK Károly 1967. 110-111. 176 CSIFFÁRY Gergely 1986. 76-77. 177 DÉTSHY Mihály-KOZÁK Károly 1972. II. 9091. 178 PATAKI Vidor 1934. 24. 179 KOZÁK Károly 1973. 34. 223