Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Csiffáry Gergely: Varkocs Tamás egri várkapitány emlékezete

1542. április 30-án kelt Verallo pápai nuncius jelentése Linzben, amelyből tudjuk, hogy 1542 tavaszán a portyáról visszetérő magyar helyőrség Egerben kardélre hányt 200 olasz várbeli katonát, mert azok zsoldjuk elmaradása miatt raboltak a városban.

165 Sőt nem csak raboltak, hanem a várost is felgyújtották ugyanakkor.

166 A fenti katonai lázadás Egerben 1542 áprilisában történhetett, s azzal kapcsolatos egy várbeli másik esemény is. Az említett olasz zsoldosok által keltett tűzvészben (feltehetően gyújtogatásról volt szó) ismételten leégett (1506 után másodízben) a várbeli székesegyház tetőzete, és azt évekig nem állították helyre.

167 Jellemző a tűzvész méreteire, hogy nem csak a székesegyház, hanem más várbeli épületek is kigyulladtak, így a gótikus palota tetőzete és fafödéméi is a lángok áldozatául estek.

168 Ez a tűzvész is feltehetően még áprilisban történhetett, minden valószínűség szerint a várbeli építkezések megkezdése előtt, mert a Varkoch-kapubástya falaiba utóbb beépítették, az ekkor tűzvésztől elpusztult székesegyház későgótikus szentélyének faragott köveit is, s magát ezt a feliratos táblát is az egyik onnan kibontott tagozatos faragványból készítették.

169 Idetartozik, hogy az egri várban Varkocs Tamás várkapitány szolgálata alatt még egy hatalmas tűzvész pusztított, mégpedig 1547-ben. A tűzvész keletkezésének oka ismeretlen. Az eseményt az 1548. december 20-án keltezett I. Ferdinánd és Oláh Miklós egri püspök közötti egyezségben említik, hogy az előző évben pusztító tűz miatt a vár sajnálatos végső pusztulásba került.

170 Miután a tűz okairól nem esik szó, bizonyára nem gyújtogatás, hanem villámcsapás révén keletkeztek a pusztító lángok. Tény, hogy ez a tűzeset az egyik kiváltó oka lehetett a Dobó István idején elkezdődött újabb építkezési hullámnak. Perényi az általa egri várkapitánynak kinevezett Varkocs Tamás személyében hű segítőre talált. Varkocs az urának tett esküje értelmében a királlyal nyíltan szembeszegülve 7 évig tartotta a várat a Perényiek kezén. Perényi Péter többször is (1542. október 20-án, november 28-án és az 1546-1547. évek során) felszólította várnagyát, Varkocs Tamást, hogy az elfoglalt várat adja át Ferdinánd királynak. Varkocsék arra hivatkozva nem teljesítették a kényszerhelyzetben lévő Perényi parancsát, hogy zsoldjukat még nem kapták meg. Adódott olyan eset, hogy magának Perényiné Székely Klárának a felszólítására azzal az indokkal utasította el Varkocs a vár átadását, hogy annak megtartására a férjeura adott parancsot, nem pedig az „asszonytársa". Addig, amíg Perényi élt, a parancsainak nem 165 PATAKI Vidor 1934. 22., 64. 166 TAKÁTS Sándor 1915. II. 61. 167 KOVÁCS В., 1987. 94. 168 DÉTSHY Mihály-KOZÁK Károly 1972. II. 120. 169 DÉTSHY Mihály-KOZÁK Károly 1972. 90. 170 HML. XV-3/2. tétel. 221