Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Csiffáry Gergely: Varkocs Tamás egri várkapitány emlékezete

kai, ezeket egy intézkedő ember keze alá kellett helyezni, s közülük a legalkalmasabb volt Perényi Péter. Miután a főúr az eddigi költségekre is azt kívánta, hogy a püspöki jövedelmekből kárpótolják, és míg teljesen ki nem lesz elégítve maradjon a kezén a vár.

162 Bán Péter véleménye szerint talán a protestantizmus is elősegítette az egyházi jövedelmek szekularizációját. Utóbb helyes katonai lépésnek bizonyult Perényi azon akciója, amikor megszállta Egert. A mohó törökkel szemben 1541. augusztus 29. után, Buda elestével nem állomásozott a térségben 1. Ferdinándnak olyan ütőképes hadserege, amelylyel Egert ellenőrzése alá vonhatta volna. Az utóbbi évtized kutatásai fényt derítettek arra, hogy Perényi Péter egyáltalán nem önkényesen került Egerbe, hanem I. Ferdinánd rendelte oda, hogy hajtsa be a kincstár számára az egri püspöki és káptalani jövedelmeket. Perényi 1542 kora tavaszától Egerben tartózkodott, s a király tudtával és beleegyezésével mint országos főkapitány tevékenykedett ott. Frangepán püspök távollétében ellenőrzése alá vonta Eger várát, amely ellen az uralkodó nem tett semmit. Sőt 1542. augusztus 23-án Ferdinánd levélben hagyta meg Perényinek, hogy az elfogott Dobó Ferencet Egerben tartsa szoros őrizetben.

163 E tanulmányban korábban szó esett arról, hogy Perényi bevonulásakor még élt Frangepán püspök várnagya, Csaby István. Csaby nem fejthetett ki különösebb ellenállást Perényi katonái ellen, hiszen ezidőben a főúr a király által kinevezett országos főkapitány volt. Az is biztos, hogy a vár megszállásakor nem eshetett semmi bántódása Csaby Istvánnak, miután, ha ez megtörtént volna, azt Perényi ellenségei mindenképpen nyilvánosságra hozzák, hogy ezzel is támadhassák a királyi kancellárt. Az egri várban elhunyt várnagy halála az 1542. év elejére tehető, és valószínű, hogy Csaby halála 1542. április 24-e előtt bekövetkezett, s Perényi ettől kezdve kizárólagos ura lett az erősségnek. Perényi nem vesztegette az időt Egerben, hanem még tavasszal hozzáfogott a vár megrősítéséhez. 1542-ben Szent György napja körül (április 24.) megkezdte az ún. Varkocs-kapu építkezését, amelyről egy ma is meglévő feliratos kő tanúskodik. A sérült felirat soronként rekonstruálható eredeti szövege a következő: 162 SZEDERKÉNYI Nándor 1890. 55. 163 SUGÁR István 1991-1992. 188-189. - Dobót utóbb Dédesen lévő várába szállíttatta át Perényi, mint azt a kihallgatási jegyzőkönyvében is vallotta. - SZTÁRAI Mihály 1985. 158. - Dobó Ferenc az egri hős testvére, János király híve, akit 1540-ben elkövetett erőszakoskodásaiért perbe idéztek, majd a Ferdinánddal való ellenséges magatartásáért a király parancsára Perényi Péter fogságba vetette. 1543 augusztusában I. Ferdinánd megkegyelmezett neki. - SZTÁRAI Mihály 1985. 266. - Dobó Ferenc 1543. augusztus elején kegyelmet kapott, váltságdíj lefizetése ellenében. Az összeg kifizetésében bátyja, István állapodott meg a királyi helytartóval, Várday Pál esztergomi érsekkel. - CSIFFÁRY Gergely 2003. 278. 219