Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Csiffáry Gergely: Varkocs Tamás egri várkapitány emlékezete

7. kép. Perényi Péter (1502-1548) (BOROVSZKY Samu 1909.a. 495.) Az egri püspökvárnak 1541. augusztus 29-ig, vagyis Buda várának elfoglalásáig, mely az ország három részre való szakadását eredményezte, nem igazán volt katonai jelentősége. Perényi Péteré az érdem, aki ezt Buda falai alól visszavonulva felismerte, amikor a várat elfoglalta. Buda abban az időben Egertől gyalog négy napi járóföld távolságra esett. Míg ugyanezt a távolságot lóval jobb esetben másfél, rosszabb esetben két nap alatt meg lehetett tenni.

161 Ezért Perényinek elemi érdeke volt Eger elfoglalása, hogy a Mátra vidékén elterülő debrői uradalmi birtokait megvédhesse. Thurzó Elek királyi helytartó 1542. május 1-én, a királynak írt levele szerint Perényinek három okból kellett megszállnia Eger várát. Ezek közül első ok, az a védtelenség volt, amely a várat és a vidéket fenyegette, a második ok, hogy ugyanott Perényinek nagy birtokai voltak, s ezek védelme érdekében is cselekedett. A harmadik oka az volt, hogy Eger elfoglalására Bécsből is kapott bátorító intéseket. Eger nem maradhatott vegyes megszállás alatt magyar és olasz katonák161 A 18. században a katonaságnál a lovasságnak napi 70 km távolság megtétele volt előírva. 218