Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Csiffáry Gergely: Varkocs Tamás egri várkapitány emlékezete

A szultáni haderő azután augusztus 26-án vert tábort Buda alatt, s három nap múlva, augusztus 29-én, a mohácsi csatata 15. évfordulójának a napján elfoglalta Buda várát csellel, vér- és ostrom nélkül. A szultán hitszegő módon a csecsemő királyt, János Zsigmondot, s pártjának katonai vezetőit sátorába hivatta, ezalatt pedig a várba beszivárgó janicsárok birtokukba vették az ország fővárosát. Buda elfoglalása után Perényi a visszavonuló katonáival megszállta Eger várát, amelyről később szólunk. Viszont Perényinek még egy katonai szerepléséről tudunk Eger elfoglalása után. 1542-ben egy addig nem látott méretű hadsereg indult Buda visszafoglalására. Az osztrák, cseh és sziléziai hadakat birodalmi segédcsapatok, pápai zsoldosok és Habsburg-hű magyar főúri bandériumok egészítették ki. A Joachim brandenburgi választófejedelem vezette csapatok létszáma 55 000 fő volt. Sajnos túl későn, szeptember derekán kezdődött meg a hadjárat. Ekkor sem Budát, - mint azt Perényi javasolta, - hanem a sokkal jelentéktelenebb Pestet kezdték ostromolni. A hadjáratban Perényi 2000 fegyverese élén vett részt, ahol a mintegy 15 000 fős magyar huszársereg parancsnoka lett. A kíséretében volt Varkocs Tamás is az ostromban. Az 1542. szeptember 28-án kezdődő harcokban a hétszeres túlerőben levé keresztény hadakból egyetlen komoly roham sem tellett ki. Néhány kivételtől eltekintve Istvánffy Miklós szerint, mint Zrínyi Miklós és Alessandro Vitilli, a pápai zsoldosok kapitánya vitézül harcoltak. Rajtuk kívül a Perényi vezette magyar csapatok verekedtek olyan vitézséggel, amit a többiektől is el lehetett várni. Mintegy 8 napos tétlenkedés után a keresztény hadak hazaindultak.

149 A rosszul szervezett és vezetett, végül pénzhiány miatt is csődöt mondott vállalkozás sikertelenségének az okát Ferdinánd árulásban látta. A kudarccal végződő hadjárat után a sereg Esztergomba vonult vissza, ahol Martino Lascano esztergomi várkapitány I, Ferdinánd parancsára 1542. október 10-én Perényi Pétert letartóztatta.

150 Előbb Bécsbe, majd 1542. november 23-án Bécsújhelyre szállították a foglyot. A sors iróniája, hogy Perényi Bécsújhelyen ugyanazt a fogdát kapta, ahol évekkel korábban Bodó Ferencet, János király vitézét tartották rabságban.

151 Perényi ellen az volt az egyik vád - ezt mai kifejezéssel koncepciós pernek neveznénk -, hogy a törökkel titkos összeköttetésben a magyar trónra tör. Vádolták ezen kívül hatalmaskodással, többek közt Eger birtoklása miatt. Perényi tagadta az ellene felhozott vádakat, de ez mit sem változtatott a helyzetén, mert ítélet nélkül, 1548 elejéig fogságban maradt. Majd röviddel a szabadulása után, amely 1548 január végén történt,

152 a börtönben szerzett súlyos betegségében 1548. március 2-án meghalt.

153 149 BARTA Gábor 1979. 75. 150 PATAKI Vidor 1934.22. 151 ISTVÁNFFY Miklós 2003.1/2. 81.; NEMESKÜRTY István 1974. 24. 152 SZEDERKÉNYI Nándor 1890. II. 59-60., 73. 153 ACSÁDY Ignác 1897. 237. 216