Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Csiffáry Gergely: Varkocs Tamás egri várkapitány emlékezete

meke sorsáért aggódó Perényi maga mellé vette az árva Varkocs fiút. Az előbb felvetett merész hipotézisnél valószínűbb, hogy Varkocs a korban szokásos gyakorlat miatt került Perényi udvarába. A 16-17. századi Magyarországon elterjedt szokás volt, hogy a főúri udvarokban nevelkedtek más családok ifjai, köztük a jövőbeli szervitorok is. Az adatok hiányában csak feltételezésekre tudunk hagyatkozni. Bizonyára Varkocs követte urát, amikor az a török előnyomulásától tartva udvartartásának székhelyét Siklós várából Sárospatakra helyezte át. Siklós valóban néhány év múlva, 1543-ban a török kezére került. Tény, hogy már 1534-ben Perényi Péter Újhely (Sátoraljaújhely) várából kért Kassa városától építésben jártas mestereket, hogy Patak várát megerősíthesse és átépíthesse. Valószínű 1534ben kezdett hozzá a város megerősítéséhez, mivel 1537. december 20-án Patakon, amikor

140 megkezdődtek a két király béketárgyalásai, azok már a fallal övezett városközpontban, Perényi rezidenciájában, a toronyban folytak.

141 1540. július 17-én (más források szerint július 21-én) Szászsebesen elhunyt I. János király.

142 1541. szeptember 13-án az országgyűlésen György barát kezdeményezésére, királlyá választották I. János fiát, János Zsigmondot. A csecsemő II. János király gyámjai voltak Fráter György kincstartó, Petrovics Péter temesi ispán, és Török Bálint. Szapolyai halála a hatalmi mérleget I. Ferdinánd javára billentette. Perényi Péter 1540. szeptember 8-án behódolt az uralkodónak, s jutalmul Perényit a király kancellárnak és országos főkapitánynak nevezte ki. I. Ferdinánd a jóindulatában odáig ment, hogy Perényi Péter még kiskorú Miklós nevű fiát váci püspöki székbe emelte abban az évben. Perényi behódolása után egy héttel később szeptember 14-én jelentette be hasonló szándékát Frangepán Ferenc egri püspök is. A király ennek következményeként szeptember 29-én utasította Werner (Wernher) György kamarai tanácsost, hogy az egri püspökség minden dézsmáját és jövedelmét Frangepán Ferencnek jutassa el. Ezzel gyakorlatilag az egri vár és a püspökség egésze I. Ferdinándhoz pártolt Frangepán püspök révén az uralkodó érdekeltségi területéhez került. E tényt rögzítik az 1541. évi kamarai számadások is.

143 rály hajthatatlan volt. - SZTÁRAI Mihály 1985. 11-12, 21. - Ez az ifjú Perényi Ferenc volt az, akit 1537-ben távollétében I. Ferdinánd egri püspökké nevezett ki, az 1537. március 28-án kiállított okmányában Serédy Gáspár kívánságára. - SZEDERKÉNYI Nándor 1890. II. 32. - Az ifjú Perényi Ferenc sorsával kapcsolatban mai napig a szakirodalomban elképesztő tévedések terjedtek el, miszerint az apja adta túszul a töröknek, hogy kiszabadulhasson, s az ifjú Konstantinápolyban halt meg. - NAGY Iván 1862. IX. 233.; SZEDERKÉNYI Nándor 1890. II. 59. Másik rémhír szerint a fiút kiszabadulása után az öccse, Perényi Gábor a vagyon miatti féltékenységből megölette. - SZEDERKÉNYI Nándor 1890. II. 251. 140 BENDA Kálmán 1982. II. 372. 141 DÉTSHY Mihály 1975. 218. 142 BENDA Kálmán 1982. II. 372. 143 SUGÁR István 1991-1992. 187-188. 214