Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Csiffáry Gergely: Varkocs Tamás egri várkapitány emlékezete

A fentiekből következik, hogy Csaby István várnagyként 1531-től 1542-ig szolgált Egerben. így tehát Buda eleste (1541. augusztus 29.) után, amikor Perényi Péter katonáival bevonult és elfoglalta az egri várat, még ő volt a várkapitány, s őt váltotta Perényi embere, Varkocs Tamás. Varkocs Tamás pályafutásának kezdete és egri évei Varkocs Tamás, az 1530-ban elhunyt dinasztia alapító Varkocs Kristóf egyik későn született fia, vagy - ez a valószínűbb - Varkocs Kristóf egyik fiának, talán Gáspárnak a gyermeke lehetett. Minden valószínűség szerint a fiú korán árvaságra juthatott, mert ifjú korából annyit tudunk, hogy Perényi Péter nevelte fel.

137 Perényi Péter és Varkocs Tamás kapcsolatba kerülésének az lehetett az alapja, hogy a Varkocs családnak is voltak birtokai a 16. században a Dunántúlon, és a Perényi familia is idevaló birtokos volt, miután Perényi Péter apja, Imre királyi adományba kapta 1515-ben Siklóst. Perényi Péter 1527-ben koronaőrként költözött be a siklósi várba, amelynek 1532-től lett ő a kizárólagos tulajdonosa, amint apja második felesége, Kanizsay Dorottya asszony meghalt.

138 Azt, hogy Perényi Péter és Varkocs pedig gyerekként kapcsolatba kerülhettek egymással, elősegíthette egy szerencsétlen körülmény is, nevezetesen az, hogy Perényi elsőszülött fia, Ferenc egy időben török fogságban sínylődött,

139 s a gyer137 DÉZSI Lajos 1912.70. 138 KOVÁCS András 1985. 13-14. 139 A gyermek sorsát illetően különféle híresztelések terjedtek el a szakirodalomban. A valóságban az történt, hogy Perényi kíséretével 1532 nyarán Szulejmán szultán bereményi táborában járt, egy a szultán sértetlenségét szavatoló menlevél birtokában diplomáciai ügyben. A tét az volt, hogy a magyar bárók elmozdíthassák Szapolyai János királyt és Lodovico Grittit, János király kalandor kormányzóját. Ibrahim nagyvezírtől Szapolyai tudomást szerezve Perényiék tervéről, Gritti közben járásával együttesen elérték, hogy a törököt gazdag ajándékokkal megnyerve Perényi kísérőit elfogták vagy lemészárolták, míg őt magát foglyul ejtették. - Perényi elfogatásának körülményeiről, s akkori céljairól lásd: SZAKÁLY Ferenc 1986. 71. - Szulejmánt Gritti azzal nyerte meg, hogy Perényi titokban lepaktált Ferdinánddal, Siklós és Valpó kezén lévő váraiból titkon hátba támadja a Bécs ellen felvonuló.szultáni hadsereget. Ezután Szulejmán, aki másodszor tartotta fogolyként Perényit kiszolgáltatta a főurat Szapolyainak. János király nem merte kivégeztetni Perényit, s ezzel még jobban magára haragítani a Gritti ellen zúgolódó magyar nemességet. Ezért a főurat, mint politikust kívánta ellehetetleníteni. A fogoly főúrtól szabadulása fejében hatalmas összegű váltságdíjat csikartak ki, továbbá harmadszor is feleskették János király hűségére, majd minderre egy élő pecsétet kértek, túsznak Perényi nyolcesztendős Ferenc fiát. A Gritti által őrizetbe vett fiút előbb Nándorfehérvárra, majd onnan a szultáni szerájba Konstantinápolyba hurcolták. Az apja évekig kísérletezett a gyermek kiszabadításával, aki végül is 10 év fogság után 1542-ben szökés útján szabadult, s került haza Magyarországra. Sőt még a ifjú Perényi Ferenc a hazatérte után túszként ajánlotta önmagát I. Ferdinándnak, hogy az apját kiszabadíthassa, de a ki213