Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)
Takács Miklós–Vaday Andrea: Avar edényégető kemencék Kompolton
A 296. és 297. objektum szerkezeti elemzése és szerkezeti párhuzamai Az avar kori telepkutatás a magyar népvándorlás-kori régészet egy viszonylag fiatal ága, annak ellenére, hogy 7-9. századi telepjelenségek már a 19-20. század fordulóján előkerültek. Az avar kori és/vagy 9. századi telepkutatásnak pedig szintén fiatal ága az égetőkemencék vizsgálata. Sőt az iparrégészeten belül is csak egyetlen egy részterület, a vasolvasztás valamivel jobban kutatott, főként Gömöri János munkássága révén 9 . Az avar kori és/vagy 9. századi edényégető kemencék feltárása ezzel szemben még a kezdeteinél jár. Azaz, e kutatási ág talán legfontosabb jellegzetessége az, hogy - bár az első kemence feltárása már 1966-ban megtörtént Sopronkőhidán 10 - a kibontott objektumok száma az ígéretes kezdetek után is alacsony maradt, többek között az égetőkemencék kései és/vagy részleges közlése miatt. Miközben tehát a kibontott települési objektumok mennyisége, illetve az ezeket tárgyaló közlemények száma a dunaújvárosi lelőhely 1966-os leletmentése 11 utáni évtizedekben dinamikusan nőtt, a második, szintén biztosan edényégető kemenceként meghatározható, avar-kori objektum dokumentálására csak egy évtizeddel később, 1975-ben került sor Szekszárdon 12 . További fazekaskemencék pedig majdnem egy-egy évtizeddel később, 1983-ban, illetve 1990-ben kerültek feltárásra Örménykúton 13 , illetve Ócsényben 14 . Mivel a felsorolt kemencék közül a szekszárdiak és az őcsényiek 7. századiak, továbbá egy elég sajátos kerámiatípus 15 kiégetésére szolgáltak, mind időrendi, mind pedig fazekastechnológiai okok miatt a sopronkőhidai, illetve az örménykútiak képezhetik egy párhuzamos, összehasonlító elemzés alapját. Ezen elemzéstől azonban jelen dolgozatban el kellett tekintenünk. Részint annak következtében, hogy a sopronkőhidai kemence tűztere teljesen más kialakítású 16 , mint a kompoltiaké. Részint pedig annak következtében, hogy az e szempontból azonos örménykúti edényégető kemencék feldolgozása viszont még jelenleg is folyamatban van. Ha a környező államoknak az egykori Avar Kaganátus szállás-, illetve uralmi területére eső részét vizsgáljuk, a magyarországihoz hasonló eredményeket kapunk. így a II. világháború utáni szlovák régészet egyik nagy teljesítményeként szokás számon tartani a Nyitra - Lupkán (Nitra Lupka) feltárt fazekastelepülést, amelyet a helyi kutatás rend szerint a 9. vagy a 9 Kifejezetten avar vonatkozású feltárási közleménye: GÖMÖRI János 1980. 317-345. 10 TOMKA Péter 1998. 47. 11 BÓNA István 1973. 11-12. 12 ROSNER Gyula 1977-78. 97-108; ROSNER Gyula 1981. 43-49; ROSNER Gyula 2002b. 549. 13 BÁLINT Csanád-J (=JANKOVICH B. Dénes)-MEDGYESI Pál 1985. 67. 14 ROSNER Gyula 2002a. 525. A kemencét Mersdorf Zsuzsa dolgozza fel. 15 Ezen edénytípust összefoglaló módon elemezte: VIDA Tivadar 1999. 63-73. 16 TOMKA Péter 1998. 8. ábra. 8
