Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Beszprémy Katalin: Iskolai és iskolán kívüli képzések a népi kézművesség területén

veztek. Alapozó képzésként tanították a mesterségek alapjait -játék, játszóház tevékenységként. Majd erre épült a szakmai képzés: kezdetben hímző, szövő, később kosárfonó, fazekas, csipkekészítő, szíjártó, nyerges, textilfestő szakterületen. A záróvizsgán az Ipari Minisztérium képviselője éppúgy megjelent, mint az Országos Közművelődési Központ (a Népművelési Intézet jogutódja). A 17/1990. (XII. 20.) MKM rendelet alapján a műkedvelő csoport, kör szakkör, vezetői képzés munkaköri szakképzésként szerepelt. Ekkor tértek át az A, B. C, kategóriáról az alap-, közép- és felsőfok elnevezésre. Tehát ebben az időszakban hivatalos formában még csak a szakkörvezetői képzések léteztek, kísérleti jelleggel működött, bár bizonyítványt is osztott a BMK tanfolyama. 1990-ben a hátrányos helyzetű fiatalok felkarolására, számukra képzési esélyt teremtve jött létre a BMK-ban az első speciális szakiskola. Kövesi Erzsébet elképzelése az volt, hogy ezeknek az egyébként elkallódó fiataloknak a kézművesség embert nevelő próbáló ereje révén lehetőséget nyújtson az életkezdéshez. Az első iskolát az ország számos helyén követték a többiek (Bonyhád, Debrecen, Nádudvar, Békéscsaba, Pécs, Hatvan, Miskolc, Zalaegerszeg, Gyula). Az iskolák már egyértelműen a mindenkori ipari tárcához tartoztak. Oktatóik széles körből kerültek ki, mivel e mesterségek oktatására felsőfokú tanintézményben nem képeztek ki szakembert. Oktatnak népművészet mesterei, ifjú mesterei, népi iparművészek, szakkörvezetői engedéllyel rendelkezők, jó iparosok, mesterek, iparművészek, hol milyen szakember akadt. Az évek folyamán azok az iskolák tudtak sikert elérni, ahol az oktatók szakmai tudása óriási elhivatottsággal, kiváló pedagógiai érzékkel párosult. Érdemes megjegyezni, hogy a szakiskolák közül számos ma is közművelődési intézményen belül működik. Sajnos napjainkra számuk csökkent, részben tanulók hiánya, részben az iskolák fenntartási problémái miatt. Az 1993-ban megjelent OKJ-ban a népi kézműves szakmák már olymódon szerepelnek, ahogyan a kézműves szakiskolákban oktatják őket. A művelődés és közoktatási miniszter 3/1993.(11. 2) rendeletében még mindig munkaköri szakképzés keretén belül létrehozta a Népi játék és kismesterség oktatója képzést, melynek vizsgabizottságát működtető szerve a Magyar Művelődési Intézet. Ebben a megfogalmazásban még mindig nem szerepel az, hogy a választott népi mesterség szakmai követelménye megegyezik az OKJ-ban foglalt mesterségek szakmai követelményével. Egyidejűleg továbbra is éltek a hagyományos szakkörvezetői képzési formák. Ezeket a 93/1994. (VI. 17.) kormányrendelet vonta ki a hatályból. Az 1993-ban megjelent Szakképzési Törvény értelmében készült el a Közművelődési szakember és a Népi játék és kismesterségek oktatója képzés követelményrendszere. A Magyar Művelődési Intézetben folytatott egyéb szakkörvezetői képzések közül egy sem került be a képzési jegyzékbe (néptáncoktató, bábos, táncházvezető stb.). 469