Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Báder Miklósné: Alkotó közösségek szerepe a hagyományőrzésben

nyos ismeretek feldolgozására. Fontosnak tartották, hogy elkerüljék a tárgy-másolatokból adódó hibákat, hogy a gyűjtött anyagok, a megismert díszítőmotívumok bennük megjelenő hatását fogalmazzák meg. A tárgyak tükrözzék a szubjektumot, az alkotó egyéniségét, azt a látásmódot, amelyet ezen alkotási folyamatban csupán ő képvisel. Az így hordozott „stílusjegyek" szinte valamennyi tárgyat nevesítettek, és kialakultak a Bárdos Ica néni féle párnás kalodák, a Fülöp Vera féle csíkritmusok, a Vermes Kati féle mintasubrikák és horgolások, a Kovács Pannika féle több szélből adódó összedolgozások, Pataki Margó zsinóros- és makramés öltéstechnikái, a Kakukk Juliska szövött rozmaringjai és a kis Boros választékos azsúrjai. Az egyre inkább használati funkciókat kapott tárgyakon fellelhetővé vált a szűkebb alkotóközösségek hatása. Hangsúlyoznunk kell, mint ahogyan a díszítmény hevesi jellegzetességét a szellős felület, a sajátosan alkalmazott csíkritmus adja, ugyanúgy őrizték meg „arculatukat" az alkotások, amelyek egyszerre magukon viselik tervezőjük és közösségük „látásmódját" és üzenetét a felhasználóinak. Az ismert országos pályázatokhoz kapcsolódó - a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Népművészetért Alapítvány által meghirdetett - közösségi tervezések még inkább erősítették a szakágak alkotócsoportokban végzett munkáját. Létszámában és alkotótevékenységében is kiemelkedő a Hevesi Alkotóközösség, amelynek vezetője Pataki Miklósné hímző, népi iparművész, a szövetkezet művészeti vezetője. Tagjai: Hegedűs Jánosné és Fülöp Pálné szövők, a Népművészet Mesterei, Kiss Lajosné szövő, Vermes Lajosné, Kakuk Imréné és Dányi Lajosné szövők, népi iparművészek, Besenyei Jánosné viseletkészítő, Kozma József kisbútor készítő népi iparművészek. A termékfejlesztés, a folyamatos tervező és alkotómunka, a népművészeti bemutatók, kiállítások, és rendezvények szervezése jellemzi munkájukat. A csoport számos tárgy együttest mondhat magáénak Tankó Judit Munkácsy-díjas ruhatervezővel, Fazekas Lajos nádudvari fazekassal, a Népművészet Mesterével és Dávid Sándor jászszentandrási faragó, népi iparművésszel. Közülük is kiemelkedő a hevesi Millenniumi Házasságkötő terem, az alföldi fekete-fehér konyha, a falusi vendégfogadó, amellyel maradandó - az emberek ünnepi pillanataihoz és minden napjaihoz kötődő - használati és berendezési tárgyakat készítettek. A Recski Alkotóközösség munkáját a vagdalásos hímzés legkiválóbb művelője és tanítója Bárdos Sándorné Ica néni, a Népművészet Mestere irányítja ma is. Munkásságukat számos tárgyegyüttes őrzi, amelyekben a hagyományokat gazdag képzelettel és művészi ízléssel fejlesztik tovább. Tehetséges hímzőket, alkotótársakat nevelnek ki, együtt dolgozva Kovács Ferencné és Szabó Erzsébet népi iparművészekkel a tiszta forrás megőrzésén. A Pro Cultura pályázatra Koch Árpád recski népi iparművésszel közösen feldolgozták a hagyományőrző tisztaszoba újkori változatát és a palóc keresztelő garnitúrát. 463