Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Báder Miklósné: Alkotó közösségek szerepe a hagyományőrzésben

gedűs Jánosné, Fülöp Pálné és Nagy Béláné a népművészek köréből, Sinkovics Sándorné és Kovács Ferencné alkotók. A mátrai szőttesek legnagyobb ismerője a mátraderecskei Horváth Istvánné, a bodonyi Kovács Jánosné, akik beleszülettek a helyi hagyományba, akik a szülőktől-nagyszülőktől ismerhették meg azt a tárgykultúrát, amelynek felhasználóivá és feldolgozóivá váltak. Ahogyan Hevesen a szövést Tompa Béláné tette ismertté, úgy Recsken a vagdalásos, a szálhúzásos- és szálán varrott hímzés technikáját és díszítő motívumait Bárdos Sándorné, a Népművészet Mestere tanította a helyi hagyományokat jól ismerő asszonyoknak. A létszámban is folyamatosan növekedő recski bedolgozói részleget a subrikákat, azsurokat és színes keresztszemeket legmagasabb szinten alkalmazó Farkas jp. Bertalanné, a Népművészet Mestere kitüntetést elnyert alkotónk és a hozzá kapcsolódó, otthon dolgozó bodonyi hímzők egészítették ki. A mestereink nem csupán kivitelezői munkát adtak a nagy létszámú bedolgozóknak, de a tehetséges, a tárgyalkotásra képes hímzőkből igazi alkotóközösségeket kovácsoltak. Egy-egy kedvelt motívum újszerű alkalmazásával a tervezők megalkották a sajátjuknak hitt, a monogramok helyett is az azonosításukat jelentő tárgyaikat. így vált a kaloda, a cakkdíszítés igazi mesterévé Bárdos Sándorné, a pókhímzés legötletesebb alkalmazójává Maruzs József né, míg az S betűs motívum valamennyiünket Farkas Jánosné népművészre emlékeztettek. Ezért is igaz, hogy a szövött és hímzett tárgyak nem leltári számon szereplő múzeumi anyagok szövetkezetünk mintatárában, hanem az alkotó személyével azonosított tárgyak, amelyek egyszerre „vallanak" egy korról, egy közösségről, és magáról a tervezőről is. A szövők és hímzők közös munkája, a szövött vásznak kézi hímzett díszítése, új lehetőségeket teremtett mindkét szakágban, megalapozta a hevesi viseletkészítők, a népművészeti varrott szakág munkáját. Kiváló tervezőink, Vadász Lajosné és Molnár Ilona népművészek helyébe a fiatal viseletkészítő, Besenyei Jánosné népi iparművész lépett, aki jól alkalmazza a Bárdos Sándorné és Kovács Ferencné által tervezett azsúr díszítéseket, valamint Kiss Lajosné, Fülöp Pálné és Hegedűs Jánosné szövött anyagait. Egyéni ötleteket és sajátos feldolgozás módot hordoznak Tankó Judit Munkácsy díjas iparművész és Pataki Miklósné népi iparművész által feldolgozott, kézi szövött anyagokból készült, hímzett díszítőmotívumokkal ellátott ünnepi viseletek, amelyekkel elsősorban a fiatal korosztályt szeretnénk megszólítani. Az elmúlt ötven esztendő alatt végzett alkotómunkát az országos és helyi pályázatok ösztönözték, ahol a szövetkezet népművészei kimagasló eredményeket értek el. Számos sárközi, majd hevesi szőttes- és Kis Jankó Bori hímző egyéni pályázati díjat, a békéscsabai és a Mesterségek Remekei szakmai értékelés után közösségi elismerést mondhatnak sajátjuknak alkotóink. Kezdetben a műhelyekben dolgozó szövők, a vidéki egységekhez kötődő hímzők egyénileg készültek a pályázatokra, törekedtek a magukkal hozott, vagy a közösségekben tanult hagyomá462