Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)
Kriskóné Dávid Mária: Népi Iparművészeti Múzeum – Mai alkotók
már sokan tanfolyamokon vagy egyéb nem hagyományos módon próbálják a szükséges ismereteket megszerezni. Ehhez a fajta ismeretszerzéshez nyújthat segítséget a kecskeméti Népi Iparművészeti Múzeum is. A Népi Iparművészeti Tanács a kezdetektől vásárolta és gyűjtötte a legjobb vagy a kor ízlésvilágát leginkább tükröző népi iparművészeti alkotásokat, amelyből az évtizedek alatt jelentős - mára több mint 10.000 darabból álló - gyűjtemény állt össze. 1978-ban a Népi Iparművészeti Tanács megalakulásának 25. évfordulóján rendezett tanácskozáson tettek először említés arról, hogy szükséges lenne ezt a gyűjteményt valahol elhelyezni - a Népi Iparművészet Múzeumát megalapítani - és állandó kiállítás keretében bemutatni, a kutatását lehetővé tenni. Ez az óhaj csak néhány évvel később valósulhatott meg (akkor is csak részlegesen), amikor Bács-Kiskun megye és Kecskemét város kultúrapártoló vezetői egy megüresedett 200 éves ipari műemlék épületet (az egykori „serházat") ajánlották fel a létrehozandó országos gyűjtemény számára. 20 esztendeje, 1984-ben nyílt meg Kecskeméten az országban máig egyedülálló, a népi iparművészet remekeit bemutató állandó kiállítás. A kiállítóhely besorolást kapott (bár ettől remélhetőleg hamarosan feljebb lépő) intézményt eredetileg kizárólag az állandó kiállítás bemutatására szánták. Ennek megfelelően (alul)tervezték az épület belső elrendezését és (alul)biztosították a dolgozók létszámát is. Hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem elegendő, a látogatók és a népi iparművészet valamely szakágát művelő alkotók is többet szerettek volna kapni egy ilyen intézménytől. Ehhez sok mindent kellett átalakítani, új tevékenységeket vállalni és végezni. Az impozáns belső terekkel rendelkező, az átlagnál jóval tágasabb - mintegy 800 négyzetméteres - kiállítótérben méltó helyet kapott a népi iparművészet mind az öt fő szakága. A több évtized alatt összegyűjtött tárgyakból több mint ezer alkotás került a látogatók elé, mintegy félezer darab a raktárunkban kapott helyet, a többi Budapesten, különböző raktárakban vár egy megfelelő, a tudományos kutatásra és a megfelelő állagvédelemre is módot adó elhelyezésre. A faragásokat - fa-, csont-, és szaru munkákat - bemutató termekben jelentős hangsúlyt kap a hagyományos pásztorfaragás, sok a ma már funkcióját vesztett, pusztán a díszítettségével, dekorativitásával kitűnő alkotás. Az idősebb nemzedék munkái mellett a népművészeti hagyományt szabadabban felhasználó, annak szellemét megtartó, mai életünket funkciójával is jól szolgáló faragott alkotásokat szükséges lesz a közeli jövőben minél nagyobb számban megvásárolni és bemutatni. Ez a megállapítás vonatkozik a gyűjtemény további részeire is, hiszen a közel húsz éve átadott, azóta csak kisebb változtatásokon átesett állandó kiállítás valóban komoly átrendezésre és felújításra szorul. Ennek ellenére a gyűjtemény egésze - a faragás mellett a fazekasságot, a hímzést, a szövést és a népi kismesterségeket (ide tartozik pl.: népi bútorkészítő, bőrműves, késes, kovács, kékfestő, vessző- szalma,gyékényfonó, mézesbábos, kalapos, hangszerkészítő, tojáshímző stb.) bemutató 455
