Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)
Martin Mešša: Nagyméretű kortárs faszobrok a Východnái folklór fesztiválon, s ezek hatása a jelenkori szlovákiai faszobrászatra
kor kifejezetten előnyére válik a kompozíció egészének, ahol minden egyes szobor egyetlen alkotó önálló alkotása. Megadott témakörben faragták az alkotásokat a Kassa melletti Rozgonyban, ahol a helyi amfiteátrum részére a lakodalom témakörével kapcsolatos szobrok születtek, Sacán a különféle mesterségeket faragták meg, míg Zemplínska Síraván 2003-ban és 2004-ben a vízzel és a borral kapcsolatos szobrok készültek. Myslaván 2000-ben a szakrális témák voltak túlsúlyban, mivel a szobrokat a templomkertbe szánták. Az szlovákiai amatőr fafaragók alkotótáborait egyértelműen a vychodnái kezdeményezés inspirálta. Szervezői és résztvevői olyan fafaragók, akik a vychodnái rendezvényen egyszer vagy többször részt vettek. Bár a nagyméretű szobrok előzményeinek a nagyméretű faköpük tekinthetők, s az alkotások sokasága hagyományos témát dolgoz fel, főleg a betlehemi alkotásokban a pásztorok hódolásakor, a pásztorfaragásokban a cserpákok füleinek figurális megfogalmazásakor, a népi szakrális fafaragásokban a témaválasztás, valamint az attribútumok hangsúlyozásának és részletes kidolgozásának elvét tekintve, melyeket a népi fafaragók átvittek az ábrázolt figura mesterségének, foglalkozásának és szociális helyzetének megfogalmazására is, megállapíthatjuk, hogy 1975-ben a szlovák amatőr fafaragásnak egy új minősége született meg, és az azóta eltelt években ez egyre inkább kiteljesedik, ami túlmutat az amfiteátrumok, galériák és közparkok határain. Ez az irányzat önálló életet él, amit az emberi alakok és arcok deformációjának elnyomása jellemez, ami az első időkben nem a képzőművészeti stilizálás eredményeképpen alakult ki, hanem a szobrok méretének szokatlan volta váltotta ki, s ezek az aránytalanságok az alkotók korábbi műveivel sem mutattak azonosságot. Egyre inkább nő a kereslet az intézmények és magánszemélyek részéről is az amatőr faszobrászok által megfaragott nagyméretű faszobrok iránt. Ezen igények kielégítésére újabb népi jellegű nagyméretű szobrok születnek, melyek vendéglőkben, motoresztekben, vagy akár családi házak kertjeiben találhatók. A társadalom elfogadja és igényeli ezeket az alkotásokat. Az amatőr faszobrászat egészét tekintve, különösen a laikus nagyközönség érzékelésében bizonyos fokú keveredést okoz, hogy művészeti iskolát vagy szakiskolát végzett fafaragók is aktívan bekapcsolódnak egyes alkotótáborok munkájába, s az ő tevékenységük - melynek során alkalmazzák a professzionális szobrászat fogásait és formavilágát - más képet mutat, mint az amatőr fafaragóké, de egyúttal hatással is vannak a kortárs amatőr fafaragók figurális alkotásaira. Most már a szimpóziumok szervezőin múlik, hogy népi, vagy ún. népies fafaragókat hívnak-e rendezvényeikre. Fontos, hogy az ilyen szimpóziumok szervezői is megértsék a népi és népies közötti különbséget, s népi kategóriába sorolják a kortárs faszobrászatot is, amely a művészeti megnyilvánulás egyik formája, melynek eszközkészletéhez tartozik az egyfajta stilizálás, elnagyolás, s ne csupán az alkotás motívumából következtessenek, pl. népviseletes figurák, vagy letűnt korok mes445