Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Martin Mešša: Nagyméretű kortárs faszobrok a Východnái folklór fesztiválon, s ezek hatása a jelenkori szlovákiai faszobrászatra

kor kifejezetten előnyére válik a kompozíció egészének, ahol minden egyes szo­bor egyetlen alkotó önálló alkotása. Megadott témakörben faragták az alkotásokat a Kassa melletti Rozgonyban, ahol a helyi amfiteátrum részére a lakodalom téma­körével kapcsolatos szobrok születtek, Sacán a különféle mesterségeket faragták meg, míg Zemplínska Síraván 2003-ban és 2004-ben a vízzel és a borral kapcso­latos szobrok készültek. Myslaván 2000-ben a szakrális témák voltak túlsúlyban, mivel a szobrokat a templomkertbe szánták. Az szlovákiai amatőr fafaragók alko­tótáborait egyértelműen a vychodnái kezdeményezés inspirálta. Szervezői és résztvevői olyan fafaragók, akik a vychodnái rendezvényen egyszer vagy több­ször részt vettek. Bár a nagyméretű szobrok előzményeinek a nagyméretű faköpük tekinthetők, s az alkotások sokasága hagyományos témát dolgoz fel, fő­leg a betlehemi alkotásokban a pásztorok hódolásakor, a pásztorfaragásokban a cserpákok füleinek figurális megfogalmazásakor, a népi szakrális fafaragások­ban a témaválasztás, valamint az attribútumok hangsúlyozásának és részletes ki­dolgozásának elvét tekintve, melyeket a népi fafaragók átvittek az ábrázolt figu­ra mesterségének, foglalkozásának és szociális helyzetének megfogalmazására is, megállapíthatjuk, hogy 1975-ben a szlovák amatőr fafaragásnak egy új minősége született meg, és az azóta eltelt években ez egyre inkább kiteljesedik, ami túlmu­tat az amfiteátrumok, galériák és közparkok határain. Ez az irányzat önálló életet él, amit az emberi alakok és arcok deformációjának elnyomása jellemez, ami az első időkben nem a képzőművészeti stilizálás eredményeképpen alakult ki, hanem a szobrok méretének szokatlan volta váltotta ki, s ezek az aránytalanságok az al­kotók korábbi műveivel sem mutattak azonosságot. Egyre inkább nő a kereslet az intézmények és magánszemélyek részéről is az amatőr faszobrászok által megfa­ragott nagyméretű faszobrok iránt. Ezen igények kielégítésére újabb népi jellegű nagyméretű szobrok születnek, melyek vendéglőkben, motoresztekben, vagy akár családi házak kertjeiben találhatók. A társadalom elfogadja és igényeli ezeket az alkotásokat. Az amatőr faszobrászat egészét tekintve, különösen a laikus nagyközönség érzékelésében bizonyos fokú keveredést okoz, hogy művészeti iskolát vagy szak­iskolát végzett fafaragók is aktívan bekapcsolódnak egyes alkotótáborok munká­jába, s az ő tevékenységük - melynek során alkalmazzák a professzionális szob­rászat fogásait és formavilágát - más képet mutat, mint az amatőr fafaragóké, de egyúttal hatással is vannak a kortárs amatőr fafaragók figurális alkotásaira. Most már a szimpóziumok szervezőin múlik, hogy népi, vagy ún. népies fafaragókat hívnak-e rendezvényeikre. Fontos, hogy az ilyen szimpóziumok szervezői is meg­értsék a népi és népies közötti különbséget, s népi kategóriába sorolják a kortárs faszobrászatot is, amely a művészeti megnyilvánulás egyik formája, melynek esz­közkészletéhez tartozik az egyfajta stilizálás, elnagyolás, s ne csupán az alkotás motívumából következtessenek, pl. népviseletes figurák, vagy letűnt korok mes­445

Next

/
Oldalképek
Tartalom