Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)
Takács Miklós–Vaday Andrea: Avar edényégető kemencék Kompolton
E keltezésnek nem mond ellent az, hogy a kompolti 296. és 297. kemence leletanyaga markánsan különbözik a Békés megyei 102 , és velük szoros rokonságban álló veresegyházi leletektől. A 296. és 297. objektum kerámiájából - és más hasonló kompolti edényegyüttesekből 103 - hiányoznak a Békés megyei leletanyagot oly markánsan meghatározó kézzel formált, pecsételt oldalfalú edények, vagy a korongolt töredékeket elborító, igen gyakran egymásra karcolt minták. 104 A 9. századi edénymüvességnek ui. talán a leglényegesebb jellemzője az, hogy az egyes fazekasközpontok műhelyhagyományai az önállóság irányába fejlődnek. A különböző tájegységek edényművességének a divergens fejlődése talán annak a következményeként is értelmezhető, hogy az avar és bolgár támadások következtében összeomlott az Avar Kaganátus. így e sajátos, divergens irányú fejlődés már a kompolti lelőhely feltárása is világosan érzékelhető volt, például a Békés és Zala megyei 105 edényművesség közötti markáns különbségekben. LELETANYAG KATALÓGUSA Rövidítések Szá: szájátmérő Fá: fenékátmérő M: magasság 296. objektum 106 1. Kívül belül vörösesbarna, középszürke törésű, homokkal, kaviccsal soványított, lassú korongolt fazék kihajló, lekerekített pereme. A csapott váll tetején karcolt hullámvonallal. Szá: 28 cm (4. kép 2) 2. Kívül vörösesbarna, belül barnásszürke, sötétszürke törésű, homokkal, kaviccsal soványított, lassú korongolt fazék kihajló, lekerekített pereme. A nyakhajlatban enyhén kiemelkedő borda. Szá: 19,5 cm (4. kép 3) 3. Kívül sötétszürke, belül barnásszürke, sötétszürke törésű, homokkal, kaviccsal soványított, lassú korongolt kis fazék kihajló, elvékonyodó pereme. A nyakhajlatban hornyolattal. Szá: 14 cm (4. kép 4) 4. Kívül-belül vörösesbarna, homokkal, kaviccsal soványított, lassú korongolt/az<?& kihajló, lekerekített pereme. Szá: 24 cm (4. kép 5) 102 SZŐKE Béla Miklós 1980. 182-188. 103 Egyetlen kivételtől eltekintve, amely a telep legkorábbi horizontjához tartozik. 104 SZŐKE Béla Miklós 1980. 5. ábra 9, 12, 6. ábra 4-19, stb. 105 SZŐKE Béla Miklós 1992. 17-19. kép. 106 A törésfelület színét csak abban az esetben tűntettük fel, amikor az eltért a felület színétől. A „réteges törés" azt jelenti, hogy a tárgy külső és belső felületének színe a törésfelületen a felszínnek megfelelően vált el. 42
