Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Tadeusz Burzyński: Hagyomány és változás. A falu művészeti öröksége a San-medencében, Délkelet-Lengyelországban

az emberi csoportok az állandó települési formát vették át (i.e. 4,5-1,8 ezer évvel). Időszámításunk előtt 1200-500 évvel nagyon sokan telepedtek le San folyó középső és alsó medencéjében, a népesség a luzycka kultúrához tartozott. Jellemző volt a halottak hamvasztási szertartása. Legnagyobb temetőjüket Bachórzban fedezték fel. A vaskorszakban (i.e. 700-100.) nagy hatást gyakorolnak a terület kultúráira a kelták, akik elfoglalták Kislengyelország nyugati részét, egészen Dunajec folyó vonaláig. A rómaiak (i.sz. 350^450.), valamint népvándorlás-kor kezdeti szakasza idejében a przeworski kultúra volt a domináns és ebben az időszakban a Dynowskakatlan teljes egészében benépesedett. A 10. században a közép San-medencében fekvő területeket bevonták a Piastok államba. 981 körül a területet Nagy Vladimír ruszin herceg foglalta el, a 11-14. századokban pedig állandó harcok folytak e területekért Lengyelország, Oroszország és Magyarország között. Nagy Kázmér uralkodása alatt, 1340 után végleg bekerültek Lengyelországba. Gazdasági fejlődésükben fontos szerepet játszottak a Magyarországról, a Lupawska- és Dukielska (Duklai)-hágón keresztül Lembergbe vezető útvonalak. A következő századokban számtalanszor pusztítottak ellenséges hadak a területen és jelentős számú népcsoportok áttelepülésének, áttelepítésének is tanúi lehettünk, ami komoly mértékben nyomot hagyott a lakosság kulturális hagyományán. A néprajzi szakirodalomban a közép San-medence területeit Nadsanskiehatársávnak nevezik. A hagyományos népi kultúra a különböző földrajzi és természeti, történelmi, etnikai-etnográfiai és vallási feltételek kölcsönhatása következtében alakult ki. Számos esetben a természeti feltételek kiemelten hatottak a falu karakterére, meghatározva a település szerkezetét, a mezőgazdasági művelés rendszerét, az életmódot és következésképpen a falu társadalmi és kulturális arculatát. Délkelet-Lengyelország területeinek viharos történelme is nagyon komoly hatással volt a régió kulturális mozaikjára. A gyakori népmozgások kedveztek a helyi lakosságnál számos kulturális tartalom asszimilációjának, amelyek átléptek a lokális társadalom peremén túlra is. A régió kulturális arculatára komoly hatása volt a ruszin telepeseknek. Évszázadok óta változott itt lengyel és ruszin befolyás. Bizonyos hatások pedig a balkáni népeknek köszönhetők (15-17. század), főleg a pásztorkodás és állattenyésztés valamint a népi öltözködés szférájában, kisebb a hatása a német kolonizációnak (14-15. század), valamint a zsidó telepesítésnek. Bizonyos nyomot hagyott a helyi társadalmak kultúráján a Lengyelországgal szomszédos, nomád népek ún. „sztepp kultúrája". A népesség struktúrájának különfélesége segítette a többirányú társadalmi és kulturális életformák, társadalmi magatartások valamint falusi életmód keletkezését. Ennek ellenére a többszázados lengyel és ruszin együttélés következtében a 416