Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Király Júlia: Jegyzetek és feljegyzések a Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékában III.

tékomból, hogy a közönség mindig azt vélje: ez az utolsó. "

7 Sajnos a rendelkezéseket és a rendszerezést, kötetekbe gyűjtést sem tudta befejezni, csak az előkészületekből sejthetjük, milyen nagy ívű munka lett volna, s mennyire tudatosan írta, gyűjtötte még céduláit is. Néhány fogalmazványáról tudott konkrétan rendelkezni. Például a Láttam kötetbe került volna a Deák és Kossuth temetéséről szóló feljegyzése, Jókairól készült jegyzete, Dankóról írt feljegyzései. Ide kerültek volna a természetrajzi gyűjtések, érdekes útleírások. Ez utóbbiak közül azok, amelyek egyéni megfigyelései voltak, úgymond azok, amelyek az útleírásokból kimaradtak. Még ebbe a kötetbe gyűjtötte volna azokat az anekdotákat, amelyek - ahogy ő fogalmazott - a könyv címének megfeleltek volna.

8 A hallottam című kötetbe az Afrikai becsület című írása, egy anekdota Vajda Jánosról, valamint mai hallott anekdoták kerültek volna. Ezek pontos helyét is megjelölte a cédulán.

9 A Gondoltam című könyv tartalmazta volna ceruzajegyzeteit, s egyéb olyan szeleteket, amelyeket nem a könyvkiadó ítél kiadhatónak.

10 Számunkra ezek a cédulák a legérdekesebbek, ugyanis ezek tartalmazzák legfontosabb, legmélyrehatóbb gondolatait, ezek árulnak el legtöbbet világnézetéről. Sajnálható, hogy ezek összegyűjtése, sajtó alá rendezése nem történhetett meg életében. Céduláinak tartalmáról Korompai János készített tanulmányt.

11 Ida regénye Gárdonyi ezt a regényét 1918 májusában kezdte írni. Fia, József szerint a háborús újságokat rendezte az apja, amikor rábukkant a házassági hirdetésekre. Modellül élő személy szolgált. Juditnak hívták azt az egri leányt, akiről Gárdonyi Ida alakját formálta. 1906-ban Egerben, az angolkisasszonyoknál végzett ez a leány, noha a regénybeli zárdának semmi köze a valódihoz. A lány apja egy szegény tanító volt, a regényben borkereskedővé vált. Ida finom rajza pedig híven tükrözi Judit jellemét. Az Ida regénye meglehetősen nehezen született. Nagy Sándor a következőkkel magyarázta: „Soha nem írt könnyen, de ezt a művet már valóban az általa elméletileg is végiggondolt esztétikai követelmények törvényeihez szándékozott igazítani. Csak ezzel magyarázható az aprólékosság, az elégedetlenség, illetve a többszöri újrakezdés. "

12 Nagy Sándor tanulmányában részletesen összeveti a regény struktúráját, jellemezőit a titkosírásban leírt esztétikai elvekkel. Én most inkább más részleteket emelnék ki a regényből, illetve a hagyaték regénnyel kapcsolatos részeiből. 7 CÉDULÁK Lsz.: 74.117.2. 8 CÉDULÁK Lsz.: 74.117.1 a, b. 9 CÉDULÁK Lsz.: 74.117.1 с 10 CÉDULÁK Lsz.: 74.117.1 d. 11 KOROMPAI János 1973-74. 345-400. 12 NAGY Sándor 2000. 152. 349