Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Zábrátzky Éva: Történeti mondák Bakó Ferenc gyűjtéséből

BA 79/ 4 , ENA 7-67 Ak: Józsa Lajos 33 éves gyári munkás Gy: Bekölce,1952. XII. 13-14. A Császa elejin a főd alatt üregek vannak és az öregek mende-mondája szerint ott 3 hordó arany és 3 hordó bor van. Egy kakas ül a tetejin és ha bemegy az ember, a kakas kivájja a szemit. Piros kendővel kell a kakast beborítani, akkor nem bánt. Azt is mondták, hogy csak nagypénteken szabad bemenni. ENA 898-69, BA 13/7 Ak: Veréb József 1887. Gy: Tárnáméra Idős Veréb János fegyverhordozó volt Orczy bárónál a Rákóczi Ferenc forradalomban. Mert akkor még, abban az időben ők úgy mondták, hogy két-három fegyvert kellett vinni, mert egyiket megtöltötték, a másikkal meg lőttek. Aztán meg, ha kardra mentek, ha kicsorbult a kard éle, meg kellett köszörülni. Szóval az én elődöm mind magyar ember volt, meg forradalmár. így aztán még Törökországba is kellett neki menni. Mert fiam, fiam, a török nekünk nem volt ellenségünk, mert ha a török ellenségünk lett volna, nekünk magyaroknak, akkor nem menekült volna oda Thököly, Rákóczi, meg az Orczy báró többször hazajött kódusruhába is. Negyvennyócban is hazajött, akkor az én nagyapám cseléd volt ott nála. Ez már a nagyapám idejiben volt. Azt mondta: fiaim, legyetek nyugodtak, van nekünk egy védőnk, aki megvéd bennünköt, hogy hamar hazagyöhetünk. Csak dolgozzatok, hamar helyreáll az ország. Hát a török segítség, a török szultán fog mellette. 1848 eseményei, a kápolnai csata Emlegette a nagyapám, hogy 48-ban Isaszeg felül jöttek a németek, a magyar katonák pedig Szihalom felül indultak. Kompokon tanyáztak, míg össze nem csaptak, a német hulánerok- úgy mondták: hulánerok. A svábok jó barátjaik voltak, ittak, dőzsöltek. A szihalmi kántor, meg a tanító, meg a bíró elgyöttek, kikémlelték, hogy mennyien vannak ezek a németek ottan. A magyar huszárok meg beálltak Szihalomba, a magyar hadseregnek egy része meg úgy 20-25. 000 ember Poroszlónál lógerozott. Gyöttek volna ők, monták is a nevit, aki parancsolgatott nekik, de már nem tudom. Aztán a magyar huszárok Szihalom felől- valószinűleg oldalvédek lehettek- a szihalmi bíró meg a kántor elvezette a huszárokat rajok. Ott öldösték meg, be voltak rúgva (a németek), még a káli istállónak a pallásán, meg a magárban is el voltak bújva, meg a zsupkivibe kötötték be magukat a németek, mert hát a mieink, a huszárok leöldösték őköt irgalmatlanul. Másnap osztán még akik kint voltak, azok összecsaptak Kápolnánál, Kompoltnál, Kainál. Emerrül gyöttek, Isaszeg felül, Hatvan felül gyöttek, így mondta a nagyapám. Meg dárdával, finylett a dárda, meg a kard, oszt kimentek ide a falu széjire, kijjebre, oszt onnat letek. Már hányta a búza a kalászát. Meglátták a németek. Begyöttek a kösségbe... kaput, mindent törtek össze és tüzeltek. A tábornokuk is itt vót, a nagy generális, mert így monták: gyenerális, oszt felmentek a toronyba. A toronyba fel-fel szalattak, meg legyöttek a gyenerálisok, "huncut, huncut Kossuth, Mészáros, Görgey, szakramentszki magyarszki, odauhintottak a gyerekeknek. Kardlappal. Úgy ríttak, mint a záporeső, a tábornokok. Ezután kihúzatták az ágyút ide, Boconád fele. Mert akkor úgy volt, hogy majd elvonják a magyarokat erre, Zsadánynak. Másnap osztan parancs jött, hogy menni kell. Ez a csapat elment Zsadányra. Ott aztán 337