Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)
Zábrátzky Éva: Történeti mondák Bakó Ferenc gyűjtéséből
BA 79/4 Katona András 64 éves Boldog, 1953. VI: 12-15. A község valamikor a Fáy fődön vót. Templomparknak nevezzük most is. Onnét elkellett nekik gyünni, és Bonta ütte le itt a karót, ahol a község lett. BA 79/4 Csatlós András 83 éves Boldog, 1953. VI. 12-15. Boldog ott vót Hatvan alatt, ahol a Fay tanya van. Mikor az oroszok begyöttek, a falu vezetője Bonta Ferenc vót. Mikor Hatvant ostromolták az oroszok, legyüttek ide /a falusiak/ Az alsó rét nádas vót, behúzódtak oda, a puskalövések elül. A törökök megtámadták az oroszokat, oszt visszahúzódtak. Akkor nem mentek vissza / a boldogiak/, azt monták, itt leszünk boldogok, ahol vagyunk. Leütött Bonta egy karót és azt mondta, emberek, mindenki fogjon magának házhelyet, oszt épíjjen magának.- Azóta lett ennek a falunak Boldog a neve. Az én apámtu hallottam ezt, ő gyerek vót, mikor leszaladtak ide az édesapjukval, Csatlós Ambrusnak hívták. Apám a 14-es háború alatt halt meg, 83 éves volt ENA 895-69, BA 28/1 Ak: Kovács Tímár János, szül.: 1881. Gy: Tarnalelesz, 1959. X. 20. Tarnalelesz Tarnaleleszt legelőször a Kovács nemzetség szállta meg. Kovács Péter, Kovács József és Kovács Antal. Hozzá csatlakozott osztán Marton. Martonfalváról szökött egy ember, mert ujjat húzott a királlyal. A zsebiben hozta a nemeslevelet. A Kovács nemzetség megengedte neki: Gyere testvér, négyen leszönk, hol akarsz fődet magadnak? Utána a Balázs család a háborúba kitüntette magát nagyon a török ellen és kérte a királyt, hogy a leleszi Kovácsokhoz települhessen. Amit a király meg is adott nekik. Adott nekik 1000 kh. erdőt és kb. 150 kh. szántót és rétet. De eztet ők elveszítették. Mert egyszer jött a rendelet a királytól, hogy a nemesség annyira meg van már szaporodva, hogy országházat nem tudnak neki építeni. Tehát bízzanak meg képviselőköt. Almásy elgyött Leleszre, hogy bízzák meg őt a képviselettel, mert ő gróf és a ő ügyököt legjobban tudja képviselni. így aztán Almásy hozott fiskálist, az elővette a kalamust, meg a papiruszt, oszt megcsinálták a kontraktust. De miután a Balázs nemzetségen nem volt olyan, aki tudott volna írni, a fiskálius úgy írta meg a szerződést, hogy odaajándékozta Almásynak az összes vagyonokat. Almásy felüzent nekik, hogy a birtokot, ha akarják bérelhetik, mert a birtok az övé. Eleinte bottal fenyegették Almásyt, de később osztán mégiscsak rákeseredtek, hogy bérelték. Eleinte csekély bérért, később osztan mindig magasabb bérért, végülis elállottak mellőle. Ugyancsak a Kovács nemzetséget is kérte Nánásy, hogy hasonlóképpen bízzák meg őt, ő má Leleszen úgyis nagy birtokos, meg aztán fiskárus is. De Lelesz ellentmondott. A Kovách nemzetségé volt a Közép oldal, és az alatta való rét Patayval, lefelé pedig Máté völgye hidjai, (a telekkönyvben: "Kúria birtok"). Aztán Kovács Péter kitüntette magát: levágta egy 328