Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Zábrátzky Éva: Történeti mondák Bakó Ferenc gyűjtéséből

4. kép. Felsőtárkányi meszesek. Bakó Ferenc felvétele, 1954. A névmagyarázatok kialakulását elsősorban a népetimológia befolyásolta, vagyis igyekeztek kikövetkeztetni a névadás alapját, körülményeit. Főbb csoportjai: személynévhez kapcsolódó mondák, és a szó etimológiájából származó történetek. Az ebbe a csoportba tartozó mondák a névmagyarázatok mellett több esetben is olyan történeteket fűz a helyhez, ami indokolttá tehetné a monda más csoportba sorolását. Például a Sáfárkútja közvetve IV. Béla alakjához kapcsolódik, mivel a monda szerint az ő szolgálatában álló sáfár oda vezette a megszomjazott királyt. A Király út is róla kapta a nevét, erre haladt a tatárjárás után, a bujdosó embereket keresve. Ez utóbbi mondaciklust az E) pontba, a hősökhöz fűződő mondák közé is lehetne sorolni. Különös a Vak Vince rétje elnevezés magyarázata, melyből a kuruc kor köszön vissza. Mint ismeretes Vak Bottyán elvesztett fél szeméről kapta a nevét, eredetileg Bottyán Jánosnak hívták. Ezért valószínűtlen az, hogy öccse Vak Vince névre hallgatott volna. A néphagyomány a helynevet magyarázva kiterjesztette a hős alakját. Ám nem csak a híres, országosan ismert hősök állnak a középpontban. Egyszerű, helyi emberek, vagy betyárok is helynévadók voltak. PL: Kalólápa - Káló Ferkóról volt elnevezve, aki kunyhót épített magának azon a részen. A szintén „meszesektől" gyűjtött bélapátfalvi helynévmagyarázatok stílusukban nagyon hasonlóak a felsőtárkányiakhoz, ám többségükben sokkal közelebbi321