Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Zábrátzky Éva: Történeti mondák Bakó Ferenc gyűjtéséből

szerére jellemző, hogy nem csupán egy szűk témát gyűjtött fel terepmunkái során, hanem több, néprajzilag fontos adatot rögzített. így egy egy adatközlővel készített riportjában a településtörténettől a lakodalmon át a viselet témaköréig terjednek a kérdéseire adott válaszok. Az interjúkat magnószalagra rögzítette, majd ezután kerültek lejegyzésre. A lejegyzésekben a tájszólást is érzékeltette a gépíró, ám a hanganyaggal egyeztetve, nem minden esetben szó szerinti az archiválás. Az adatközlők többsége férfi, csupán egyetlen nő szerepel köztük. Ez jelzi, hogy a férfiak nagyobb érdeklődést mutattak a történelem eseményei iránt. Annak ellenére, hogy ezeket nem lehet történetileg hiteles forrásoknak tekinteni, legtöbb esetben valóságosan megtörtént történelmi események kései hírmondói, így kirajzolódnak az egyes települések történetét alakító fontos korszakok, személyek. Heves megyében különösen jelentős a török kori emlékek száma, a hódoltság erős nyomot hagyott az itt élőkben. A falu történetéről kérdezett helybeliek a kollektív emlékezetben megőrzött történeti adatokkal szolgáltak. Sokan megjegyzik, hogy kitől hallották a történetet, mintegy másra hárítva az igazságért való felelősséget, vagy bizonyítva annak valós voltát. Ujváry Zoltán megállapítása, mely szerint a történeti mondahagyomány nagy része kiváló mesélő egyéniségek repertoárjának részeként maradt fenn, itt is beigazolódni látszik.

2 Tarnaleleszen a kisnemesi hagyományokat őrző Kovács Tímár János, Tarnamérán Veréb József, Felsőtárkányban a mészégető Kakuk Barta István volt az, aki szülőföldjéhez kapcsolódóan bő mondaanyagot közöl. 1. kép. Kovács Tímár János. Bakó Ferenc felvétele, 1959. 2 UJVÁRY Zoltán 1995.63. 314