Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)
Zábrátzky Éva: Történeti mondák Bakó Ferenc gyűjtéséből
Zábrátzky Éva TÖRTÉNETI MONDÁK BAKÓ FERENC GYŰJTÉSÉBŐL Bakó Ferenc 1952-től az egri Dobó István Vármúzeum, majd 1962-től 1979ig a megyei múzeumi szervezet igazgatója volt. О alapozta meg a múzeum néprajzi gyűjteményeit, munkássága rendkívül sokrétű, mind a szellemi, mind a tárgyi néprajz területén jelentős kutatásokat végzett. Halála után hagyatéka a múzeumba került, melyben szorgalmas munkájának tanúbizonyságai: gyűjtési naplók, jegyzetfüzetek, lejegyzett interjúk, levelezések, kéziratok találhatók. A dokumentumok jelenleg rendszerezés alatt állnak, egy önálló, Bakó Adattár (BA) jön létre a hagyatékból. Az adattár anyagából is kirajzolódnak Bakó érdeklődési körei, pályájának állomásai. A legfőbb témakörök a következők: - A folklór területéről: az emberi élet fordulóihoz kötődő szokások, melyből kiemelkedő a lakodalom kutatása; májfaállítás. - A tárgyi néprajz köréből: mészégetés, kézművesség, népi építészet, településkutatás, barlanglakások, borospincék. - Heves megye településeivel kapcsolatos történeti, levéltári kutatások, főként a kontinuitás, migráció, etnikai csoportvizsgálat köréből. - A kanadai magyarokról írt művében az átöröklődő hagyományok, az ott élők identitásának kérdése áll középpontban. A múzeum szervezése és irányítása mellett az Észak-Magyarország nagy részére kiterjedő palóc-kutatást is ő irányította. Szakmai életrajzáról hajdani iskolatársa, Balassa Iván írt az Agria XXIII. számában, Bakó 70. születésnapja alkalmából. 1 Bakó Ferenc népi építészeti és településtörténeti kutatásai során számos folklórszöveget is feljegyzett, különösen a témához kapcsolódó népmondákat. A Bakó- hagyatékban, és az Egri Néprajzi Adattárban található Bakó által gyűjtött mondák Heves megye 13 településéről és a borsod megyei Sajónémetiből származnak, időben az elsőt 1948-ben, az utolsót 1980-ban gyűjtötte. Kutatási mód1 BALASSA Iván 1987. 5-10. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2004. 313
