Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Kiss Péter: Eger város „magyar Athén” elnevezésének története (1748–1944)

Madách szóhasználata nem vált gyakorlattá. A folyamatos helyi sajtó ugyanis már 1863-ban elindult, de évtizedeken át nem olvasható benne a „magyar Athén " szókapcsolat semmilyen változata. E tanulmányunk megírásáig más kiadványokban is sikertelenül kutattunk utána az 1901 előtti időszakra vonatkozóan. Ez a helyi sajtót igazolja, amely 1908-ban azt írta, hogy „egy évtizeddel ezelőtt annyira fellendült és virágzott Egerben a szellemi élet, hogy Eger várost a 'magyar Athén ' címmel kezdték felruházni. És méltán. A tudomány, a művészetek és irodalom iránt oly nagy volt az érdeklődés, hogy sem előtte, sem utána nem emlékezünk hasonló fellendülésre. Abban az időben kaptuk meg afőreáliskolát, a felsőbb leányiskolát, akkor vajúdott országhíres főgimnáziumunk új felszerelésének és elhelyezésének eszméje; akkor határoztuk el a színművészet részére állandó kőszinház építését; akkor létesült a Lányi-féle zeneiskola, alakult az Úri Banda, aratta babérait a koszorús Egri Dalkör s vetélykedve (sic!) ápolta az irodalmat az Egri Egyházmegyei Irodalmi Egyesület s az Egri Irodalom és Művészetarátok Köre. Azóta sok minden megváltozott. Szellemi életünkben bizonyos dekadencia állt be. Még a tudomány ápolása a legerősebben van kifejlődve: iskoláink és tudósaink serényen és jól dolgoznak; ámde a művészetek és az irodalom vérszegényen lézengenek társadalmi közéletünkben. Zenei életről ne is beszéljünk, az egyszerűen nincs;... "

52 A cikkben említett fellendülés előzményei közül az 1867 után létesült fontosabb oktatási intézményekről már említést tettünk. Az egyéb művelődéstörténeti események közül megemlítjük, hogy az 1870-es évek elejétől kezdődően alakultak meg a helybeli földműves olvasókörök, 1869-ben az Egri Római Katolikus Néptanító Önképzőkör,

53 1874-ben megnyílt a város első műgyűjteménye az Egri Érseki Líceum Múzeuma

54

, 1878-ban kezdte meg működését az Egri Színkör Részvénytársulat, 1882-ben alakult meg a később országos versenyeket nyert Egri Dalkör, 1887-ben az Egri Jogász Olvasókör stb.

55 A cikk szerint tehát az 1800-as évek utolsó évtizedében kezdett gyakorlattá válni az elnevezés. Az egyéb kiadványokban is csak Türk Frigyes 1901-ben megjelent „A 'magyar Athén ' egy lusztruma " című írásának címében bukkantunk rá e szókapcsolat első előfordulására, magában az írásban azonban nincsen említve.

56 Ettől az időponttól kezdődően egészen az 1930-as évek közepéig rendszeresen olvasható e hasonlat a helyi sajtóban. Szederkényi Nándor 1893-ban azt írta, hogy „Eger városa, a volt török város betelepítetett, s lassanként a vármegye s a vidék közművelődési 52 Az egyházmegyei irodalmi egyesület = Eger, 1908. július 7. 2. 53 KISS Péter 1993. 116. 54 KISS Péter 1986. 167.; KISS Péter 1996/a. 55 KISS Péter 1993. 116. 56 TÜRK Frigyes 1912. 232. Figyelmen kívül hagyva Madách már említett, de gyakorlattá nem vált megfogalmazását. 303