Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Lőkös Péter: Eger 1552-es ostromának ábrázolása a 16–17. századi erdélyi szász és szepességi német irodalomban

viszont megemlékezik a Szepességből Egerbe küldött gyalogosokról (a „Das Land Volk aus den Zips" nyilvánvalóan jobbágyokat jelent). Joachim Leibitzer már az ostrom után született, 1566-ban. Naplója megírásához nyilvánvalóan felnőtt fejjel kezdett hozzá, tehát legalább 18-20 éves korában. Azt nem tudjuk pontosan megállapítani, hogy az egri vonatkozású bejegyzés mikor került bele, de a fentiek alapján legkorábban is a 16. század nyolcvanas éveinek vége felé. Ezt azért fontos kiemelni, mert - mint láttuk - Leibitzer a szabad királyi városok Egerben harcoló katonáit külön megemlíti. Vagyis: több mint 30 évvel az ostrom után sem merült feledésbe Lőcsén, hogy egykor a felső-magyarországi németek is derekasan kivették részüket a várvédelemből. A késmárki polihisztor David Frölich (1600-1648) híres volt 26 éven át megjelent kalendáriumairól, amelyek a „calendarium historicum" hagyományát ápolták.

40 Frölich ezekben az „opusculumok"-ban is megemlíti a fontosabb magyarországi történelmi események sorában az egri ostromot. Frölich írt azonban egy ún. Hemerologium-ot is, amelyet saját maga a mű első részében így definiál: „Libellus hic primo appellatur Hemerologium, quae vox Graeca est, ас Latinis Diarium sonat, in quo per singulos dies res gestae cum privatae, sive domesticae, turn publicae, tarn sacrae, quam profanáé adnotantur. "

41 A Bellorum HungaroTurcicorum, aliarumque rerum memorabilium in Pannónia, mense Septembri gestarum, compendiosa enarratio részben írja, hogy szeptember 9-én „Agriam Turcae cingunt. 1552". A Bellorum Hungaro-Turcicorum, aliarumque rerum memorabilium in Pannónia, mense Octobri gestarum, compendiosa enarratio с részben október 18-nál ez áll: „Turca ab obsidione Agriae discedit. 1552."

42 Rövid bejegyzések ezek, mindazonáltal jól dokumentálják, hogy a 17. század közepén az egri várvédelmet még a magyar történelem fontos eseményeként tartották számon. A 17. századból ránk maradt többi magyarországi német eredetű ostromleírás alapvetően különbözik az eddigiektől, ezek ugyanis már sokkal részletesebben beszámolnak az eseményről. Mathias Miles (1639-1686) krónikája Siebenbürgischer Würg-Engel címmel 1670-ben jelent meg Nagyszebenben.

43 Miles tanulmányai után a medgyesi isko40 PUKÁNSZKY Béla 2002. 346. 41 Hemerologii pars prior, ágens I. De explicatione Nominum Hemerologij, It. ComputiE, & Calendarij perpetui. In: Hemerologium historicum, in Computum ecclesiasticum, sive Calendarium perpetuurredactum, Stylo tarn Novo, quam Veteri, пес non Caelo ас Solo Pannonio accommodatum, principaliter autem pro prwatis cujusvis necessitatibus, nee non publicis casibus (interposifa" singulis Mensibus una atque altera- риса pagina) die competenti inscribendis, destinatum. Autore Davide Froelichio, In Regia Liberaque Hung. Sup. Urbe Bartpha impressum, 1644. (oldalszámozás nélkül) 42 Uo. 43 MILES, Mathias 1984. 269