Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Lőkös Péter: Eger 1552-es ostromának ábrázolása a 16–17. századi erdélyi szász és szepességi német irodalomban

nak egy rövid mondatot szentel, addig egy országos szempontból jelentéktelen, a helyi lakosság számára azonban súlyos következményekkel járó eseményről (a törökök és Ilias moldvai vajda betöréséről a Székelyföldre, amely során sok gabonát és marhát zsákmányoltak illetve mintegy 5000 embert elhurcoltak) sokkal részletesebben megemlékezik: „Elias Vuayuoda Moldauiensis cum Turcis erumpit in Ciculiam, tritici atque pecoris magnam abducit praedam. Homines et trucidati multi et abacti a Turcis ad quinque millia sub initio Brumae, anno M.D.LI."

n Bomel volt a forrása - legalábbis az 1554. esztendőig - a Breve Chronicon Daciae (vagy Annales templi Coronensis) c. évkönyvnek, amely eredetileg a brassói Fekete-templom kórusának falain volt olvasható. A szöveget egy renoválás során levakolták, így azt ma már csak másolatokból ismerjük.

12 A krónika szerzője feltehetően Martin Oltard (1546-1591), aki a brassói gimnázium rektora, később a nagyszebeni gimnázium tanára volt. Bomel a hungarus vagy pannon szemléletmód szellemében Magyarország történetét meséli el, a falikrónika azonban eltér ettől. Egyrészt elhagyja a magyarok őstörténetét, a hét vezér felsorolását, az első említésre méltó esemény a szászok betelepítése. Másrészt az 1385. esztendőig - két tatár betörést kivéve - nem szól egyetlen magyar királyról, eseményről sem (jóllehet Bomel Szent Istvántól kezdve minden magyar királyt megemlít), és a későbbiekben is főleg az Erdélyt, a szászokat érintő eseményeket jegyzi fel. Legnagyobb teret a törökellenes harcok kapják a falikrónikában, ami nem meglepő, hiszen a szászok döntő többsége Erdély déli részén, a Királyföldön és а В arcaságban élt, amely területek a 14. század vége óta ki voltak téve az állandó török betöréseknek, portyáknak,

13 s a szászok magukat a kereszténység védőbástyájának tekintették.

14 A nikápolyi csatától (1396) Szigetvár ostromáig (1566) a falikrónika beszámol a törökkel vívott háború minden lényeges mozzanatáról. Eger ostromának azonban csak egy rövid mondatot szentel: „MDLI: Agria obsessa a Turcis Hungarorum virtute conservatur. "

15 Ahogy Bomel, úgy a falikrónika sem említ egyetlen nevet sem, sem a védőkét, sem az ostromlókét és az ostrom időpontjának az 1551. évet adja meg. A falikrónikára is jellemző az, hogy az Erdélyt közvetlenül érintő dolgokról vagy helyi jelentőségű eseményekről sokkal részleteseb11 Uo. 21. Jó néhány hasonló példát lehetne még idézni Bomel krónikájából, ám terjedelmi okokból erre itt nincs lehetőség. 12 NUSSBÄCHER, Gemot 1976. 6. 13 Erről ld. GÜNDISCH, Gustav 1987. 36-64. 14 GÜNDISCH, Konrád 1998. 64-66. 15 Brève Chronicon Daciae. In: Quellen zur Geschichte der Stadt Brassó, hg. auf Kosten der Stadt Brassó von dem mit der Herausgabe betrauten Ausschuss, 4. Band, (Chroniken und Tagebücher 1. Band). Brassó 1903. 8. 263