Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Lőkös Péter: Eger 1552-es ostromának ábrázolása a 16–17. századi erdélyi szász és szepességi német irodalomban

Lőkös Péter EGER 1552-ES OSTROMÁNAK ÁBRÁZOLÁSA A 16-17. SZÁZADI ERDÉLYI SZÁSZ ÉS SZEPESSÉGI NÉMET IRODALOMBAN

1 A 16. században mind a keresztény Európa, mind az oszmánok nagyjelentőségűnek tekintették az egri ostromot, amit több tényező magyaráz. A mohácsi csatával megkezdődött az Oszmán Birodalom katonai sikersorozata: 1541-ben elesett Buda, később török kézre került "Pécs, Siklós, Székesfehérvár, Esztergom, Tata majd Veszprém, Drégely, Temesvár, Szolnok és még sok más erődítmény. Eger megvédése 1552-ben tehát a törökök számára egy győzelmi sorozat megtörését jelentette, a magyarok számára viszont egy hosszú kudarcsorozatból emelkedett ki. Eger neve hamar bejárta egész Európát, hiszen az addig verhetetlennek hitt törököket legyőzni kimagasló teljesítmény volt.

2 Ugyanakkor tudjuk, hogy Szülejmán szultán távolabbi célja az volt, hogy Eger után elfoglalja Kassát, éket verve ezzel Erdély és a Királyi Magyarország közé. így szeretett volna kijutni a lengyel határig, hogy azután észak-kelet felől keríthesse be Közép-Európát. Az 1552-es hadjárat tehát egy átgondolt terv része volt, amely azonban Eger megvédésével meghiúsult.

3 Eger ostroma az évszázadok során számos költőt és krónikást ihletett meg, a történetet szinte minden irodalomtörténeti korszakban feldolgozták. Korábban több történész és irodalomtörténész is számba vette azokat a magyar szerzők által írt (magyar és latin nyelvű) alkotásokat, amelyek az egri várvédők hőstettét megörökítették.

4 A számbavételnél azonban a kutatók figyelmét elkerülték a 16-17. századi magyarországi német írásművek, pedig feltételezhető, hogy a hungarus- vagy pannon-tudattal rendelkező magyarországi németek - akik szűkebb hazájuk történésein kívül mindig odafigyeltek az egész Magyar Királyságot érintő eseményekre - írásaikban szintén 1 Részlet egy készülő nagyobb tanulmányból. 2 R. VÁRKONYI Ágnes 2002. 171-172. 3 Uo. 177. 4 BODOLA Gyula 1908.; DIVINYI Mihály 1938.; SUGÁR István 1971. 131-140.; SUGÁR István 1974. 5-50.; BITSKEY István 2002. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2004. 261