Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Csiffáry Gergely: Varkocs Tamás egri várkapitány emlékezete

Várad bevétele után a János Zsigmond-pártiak elhatározták, hogy Gyula ost­romához felfogadnak 3000 katonát, amelyből 2000 embert fizetnek majd a me­gyék, 1000 főt pedig Izabella királyné. Izabella 1557. június 26-án már meg is bízta Varkocsot a katonák felfogadásával, kölcsön vett tőle 1500 frt-ot és biztosí­totta a kapitányt, hogy a költségeket Bihar megye adójából neki megtéríti. Azon­ban az ostromból mégsem lett semmi, mert a portán járt követek oly kedvezőtlen válasszal tértek vissza, hogy az erdélyieknek elment a kedvük Gyula várának a ví­vásától. 280 Az 1556-os esztendő jelentős fordulópont a hazai történelemben, amelyben nem kis szerep jutott Varkocsnak. 1556 végére - a részekre szaggatott Magyarországon - Erdély már önmagától is létezik, létrejön az önálló erdélyi fejedelemség. 2 * 1 A váradi vár átadása után 1557 júniusában Varkocs Tamás az egyház kincseit összeíratta, a püspökségi javakat lefoglalta. Időközben a váradi káptalan tagjai elszé­ledtek az ország távolabbi szegleteibe, s Várad kiváltságos város lett, az egyházi va­gyon pedig koronajavadalommá alakult. 282 A püspöki központ elfoglalása a protes­tantizmus megerősödését eredményezte. Ettől kezdve az egykori püspökvár gazdája az erdélyi fejedelmek által kinevezett főkapitány lett. 283 Várad püspökei 1692-ig nem láthatták ezután a székhelyüket. A városban Izabella özvegy királyné a közigazgatá­si és a bírói jogokat 1558-ban, más királyi városok kiváltságai szerint, a város taná­csának kezébe adta, s kivette a püspökség és a káptalan korábbi jogköréből. 284 Várad elfoglalása után Izabella Varkocsot visszahelyezte korábbi tisztségei­be. A város az utolsó ostrom során sokat szenvedett, a település nagy része a lán­gok martaléka lett. A várat úgyszintén a hosszú ostrom során sok kár érte, a leg­nagyobb része leégett, falai leomlottak. Varkocs Tamás, Verancsics Antal leírása szerint a bevonulás után a káptalani házakat leronttatta, Szent Ferenc, Szent Ja­kab, Szent Mihály templomait lebonttatta, a Vadkert nevű városrészben a Minden­szentek és Szent Kereszt templomát, az ispotályt a földdel tette egyenlővé, a vár­ban pedig Szent János, Boldogasszony, Szent István, Szent Péter és Szent Lélek tiszteletére emelt egyházakat rombolttatta szét. 285 A váradi erősség birtokba vétele után a reformáció rohamos terjedésében bi­zonyosan szerepet játszott Varkocs Tamás közismert protestantizmusa is. Varkocs a reformációval még Perényi udvarában került kapcsolatba, miután Perényi Péter már 1530-tól rendíthetetlen híve lett a hitújítóknak. A főúrnak a reformációval 280 KARÁCSONY János 1896. 140-141. 281 BARTA Gábor 1979. 121. 282 BOROVSZKY Samu 1901. 190. 283 PÉTER. I. Zoltán 1992. 11. 284 BOROVSZKY Samu 1901. 190. 285 BUNYITAI Vince 1883. I. 429. 242

Next

/
Oldalképek
Tartalom