Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Takács Miklós–Vaday Andrea: Avar edényégető kemencék Kompolton

nekét is gondosan elsimították.

34 A soványítóanyagban a sok kvarc rideggé, nehezebben formáihatóvá teszi az anyagot, éppen ezért az eldolgozásnál, az edény belső oldalán az elsimításkor függőlegesen futó ujjbesimítások látszhatnak (17. kép 6) A díszítetlen (1016 db=50,47%) és díszített (997 db=49,53%) töredékek megközelítően azonos mennyiségben fordulnak elő az objektumban. A kerámia díszítése viszont meglehetősen változatos. Az alábbi táblázat jól mutatja, hogy a töredezettség miatt a díszített töredékek közül legtöbb az olyan cserép, ahol csak egy mintasor látszik. egy mintasor több mintasor (azonos eszközzel készült dísz) db 976 71 % 93,22 6,78 Ez viszont azt jelzi, hogy az edényfelület kisebb-nagyobb részének díszítésére csak 71 töredékből következtethetünk. Ugyanez mondható el az eszközhasználat pontosabb vizsgálatára is. Az egyszerű (azonos stílusú, egy- vagy többsoros, ugyanavval az eszközzel készített) díszítésmódok megoszlásának abszolút és relatív megoszlását mutatja az 5. grafikon: 34 Ugyanez figyelhető meg a lelőhely szarmata anyagánál is, ellentétben a római főzőedényekkel, illetve ezek barbár utánzatainak egy részével, ahol a korongról zsinórral vágták le a készterméket, s a levágási nyom faerezetszerű lenyomatot hagyott. A gepida házi kerámiánál késsel vágták le a korongról az edényeket, de az avar fazekas eszközhöz képest vastagabb fokú eszközzel, ami azt eredményezte, hogy az edény fenék ferde lett, sok esetben az edényalj középen 1-2 mm-re elvékonyodott. A kompolti avar edényeknél egy esetben sem vékonyodott el a fenék, ami részben a korongolási technikának, részben az utólagos gondos eldolgozásnak köszönhető. 17