Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Nagy Géza Balázs: 1580 előtti adatok az egri püspöki vár történetéhez

In festo omnium sanctorum [...] finito completorio [...] fit processio circumeundo ecclesiam magnam [...] prima statio fit ante magnam januam clausam versus occidentem. [...]. Deinde procedit ultra [...] et fit statio interim ante januam versus aquilonem. [...] Deinde procedatur [...] usque ad ossarium seu cimiterium, ubi ossa defunctorum sunt. Et ibi fit tertia statio. [...] Deinde [...] intrant ecclesiam. Mindenszentek ünnepén, miután véget ért a befejező imaóra, legyen körmenet a nagytemplomot körbejárva, az első állomás a nyugatra néző, zárt nagy aj tó előtt legyen. Ezután tovább vonul és közben legyen egy állomás az északi ajtó előtt. Ezután haladjon tovább a csontházhoz avagy temetőhöz, ahol az elhunytak csontjai vannak. És itt legyen a harmadik állomás. Ezután bevonulnak a templomba. A körmenet a fentebbiek értelmében tehát a székesegyház déli oldalbejáratán át hagyja el a templomot, mert csak így lehet a templomon kívül körülvonulva a zárt, nyugati (fő)bejárat elé érkezni. Innen mennek a templom északi oldalbejáratához. Ebből adódik, hogy a székesegyház északi tornyának sarkánál nem lehetett annak a temetőnek a kapuja, ahová a körmenet tartott, hiszen az az északi bejáraton túl volt.

38 Az északi oldalbejáraton az Ordinarius feltehetőleg a románkori székesegyház északi mellékhajójának keleti (a Fakapuval szembeni) bejáratát érthette, hiszen ez alapozásából ítélve díszesebb lehetett. Az északnyugati bejárat ugyanis - ha egyáltalán megvolt már ekkor - egy 3-4 méter széles sikátorra nyílt, amit délről a székesegyház, északról a Szent István-templom határolt. Nem lehet szó a későgótikus bővítményen lévő kapuról sem, mivel annak nem volt északra nyíló bejárata.

39 A körmenet e második állomása tehát azon a kis téren lehetett, amit északnyugatról a Szent István templom szentélye, délről a székesegyház, keletről a sekrestye, majd a később részben ráépített későgótikus bővítmény nyugati fala határolt. A körmenet innen továbbindulva ér el az 'Ossarium seu Cimiterium' megjelölésű helyhez. Mivel a körmenet a székesegyház körül haladt, az északi kapu előtti térről valamilyen út vezetett fel a későgótikus bővítés északi oldalához. Ennek az útnak a nyomai talán már soha nem kerülnek elő, hiszen a jelenlegi kőtár, illetve a Perényi-fal metszi e feljárási lehetőség nyomvonalát, egykori megléte viszont szükségszerű volt. A temető (csontház) tehát valahol a Székesegyház későgótikus szentélyének környékén keresendő: a későbbi építkezések (a vár kettéosztása, Eger-Putnok vasútvonal) miatt talán nyoma se maradt.

40 38 Más kérdés, hogy a székesegyház északi fala mellett Kozák Károly ásatásai több temetkezést is felszínre hoztak, csak ezek nem képezték részét az Ordinariusban említett temetőnek. 39 KOZÁK Károly 1974. 148. 40 A vár 1562. évi leltára még megemlíti a cintermet: „Az sáfár ház mellett való földházba, ki az czinteremhez volt ragasztva". Kérdés, hogy házról vagy kerítésről van-e szó, és hogy ugyanoda temetkeztek-e 50 év után is. 172