Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Nagy Géza Balázs: 1580 előtti adatok az egri püspöki vár történetéhez

1557/58 fordulóján készült egy felmérés a vár állapotáról, ebben utasításba adták a nagyobb kapuk állandó zárva tartását. Az utasítás értelmezését a korabeli várleltárak segítik, ezekből ugyanis kiderül, hogy úgy az Ó-, mint a Varkoch-kaput a Külső-, illetve Belsővár nagykapujának nevezték. A harmadik kapu, amit Közép, vagy Középső kapunak neveztek, a belső vár részeként szerepelt: tehát ezt továbbra is nyitva tarthatták. Más kapu sem ebben, sem más iratban nem fordul már elő. Ásatási eredményei alapján Fodor László meghatározta az északi falban található, ma használaton kívüli kapu elkülöníthető építési fázisait.

35 A legkorábbi falszerkezet ezek szerint a 15. század előtt keletkezett, és járósíkja a maihoz képest 1,2-1,4 m mélységben lehetett. A kaput a 15. század végén átépítették. 1542ben a kapu keleti szélénél kezdték építeni az úgynevezett Perényi-falat, ezzel járhatott együtt a kapu megszűnése is: a legkülső, 16. századi falazat (az északi fal utolsó vastagítása) már folyamatosan halad(t) el a kapu előtt. Úgy vélem, hogy a 'Fakapu' elnevezés minden bizonnyal a kapu felépítményének építőanyagára vonatkozik; és ez volt közkeletű neve a 16. század elején. Ezen a helyen meg kell említeni, hogy az Ordinarius egyik, építészeti szempontból igen fontos körmenet-leírását - valószínűleg pontatlan fordítás alapján úgy Kozák Károly, mint Fodor László tévesen értelmezte. Kozák Károly a várszékesegyház feltárása során az északi torony északkeleti sarkától északra, mintegy 3,5-4 m távolságban egy L alakú falmaradványt és egy kerékvető követ talált, amit az Ordinariusban említett temető valószínű bejárataként határozott meg.

36 Az Ordinarius ugyanezen szövegére hivatkozva Fodor László az általa feltárt kapuról feltételezi, hogy a temetőbe vezetett. A kérdéses szöveg azonban egyik feltételezést sem támasztja alá. A Halottak napjához kapcsolódó körmenet leírásában ugyanis következetesen a 'bejárat, ajtó' jelentésű szó szerepel (janua, -x f), és nem a 'kapu' (porta, ae f): tehát a templom bejáratairól van szó.

37 A liturgikus utasításokat kihagyva az útvonal leírása: structa, quae in septemtrionem porrigitur, ubi career est: statim magnifica quaeque aedificia Austrum intuentia, sese offerunt. Sub quibus remotior ille mums, qui proxime sepibus magnis exeipitur: item alius in exitu palatiorum subest, qui ipse Alexandri propugnaculo terminator. 34 DIVLTA 247-81. 35 FODOR László 2003. 225-238. 36 KOZÁK Károly 1974. 142. "Ordinarius 184-187. kőből épített erősítés, amely északra áll, ahol a tömlöc van; rögtön [e mellett] nagyszerű, délre tekintő építmények állnak, ezek alatt kicsit távolabb az a fal, amely a közelből, a nagy sövényektől kezdődik; ugyancsak egy másik (fal) van a paloták aljánál, amely Sándor bástyájával végződik. 171