Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Nagy Géza Balázs: 1580 előtti adatok az egri püspöki vár történetéhez

meretében gondolkodtak, ezért az épület helyét nem, vagy csak viszonylagosan jelölték. Kivételt képeznek a várleltáraknak a várat körüljáró részei, mert ezekből több épület helye azonosítható, és ezekhez más adatok is köthetőek. Második nagy csoportját a forrásoknak a vár 16. századi tervrajzai alkotják. Ezekkel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a várban nem, vagy nem mindig egyformán mutatják az épületeket. Van olyan terv, amelyen egyáltalán nem szerepel például a palota, vagy éppen későbbi rajzon több áll a székesegyház északi falából, mint egy korábbin. Mindkét forráscsoporttal kapcsolatban az a véleményem, hogy csak azokat az épületeket tartalmazza, amelyek legalább részben az Udvar kezelésében álltak. Például a várleltárak nem említik a káptalani levéltár épületét, holott az még 1579-ben is a vár területén működött,

26 vagy a Szent Péter prépostsági templomot, ami valószínűleg túlélte a hódoltság korát,

27 A harmadik forráscsoportot a várbeli feltárások által nyújtott adatok jelentik. E három forráscsoport adatait összevetve ha nem is terjesen, de valamennyire mégis pontos képet alkothatunk a vár egy-egy részletéről. Dolgozatom e fejezetében az északi falra vonatkozó adatok ilyen jellegű feldolgozásával szeretném bemutatni a ma parkolóként szolgáló terület múltját. Fakapu (és temető) A 13. század második felében az egri káptalan tagjai közül sokan a városban, a Káptalani városrészben laktak, amihez a (vár)hegy oldalának egy része, illetve teteje is tartozott.

28 A vár papsága (létszámuk a 16. század elejéig fokozatosan növekedve elérte, vagy meg is haladta a száz főt)

29 naponta feljárt a várba, részben liturgikus, részben egyházkormányzati, részben hiteleshelyi feladatainak ellátására, ezért feltételezem, hogy ekkor már kellett lennie egy kapunak a váron a Káptalani városrész felé. 26 PATAKI Vidor 1389-90.: Custos [...] in arcé (nam hic omnia reposita sicuti literalia instrumenta) disquisivit. 27 NAGY Árpád 1967. 16-19. 28 Df 209 900. HmL Me 1. Kiadva: Árpád-kori 17. sz. 29 A székeskáptalannak mintegy 30 tagja volt, a három prépostsághoz (az egyben kanonoki stallumot is birtokló prépostokat nem számítva) 18 klerikus tartozott, míg az oltárpapság száma elérte a negyvenet. A (leginkább távol lévő) püspök egri udvarában élt 1508-ban az egyházmegye kormányzója, az iskolamester, az éneklőkanonokhelyettes, az orgonista, és az őrkanonokhelyettes; valamint egy gyóntatópap (Hippolyth 343.), összesen tehát még legalább 6 fő. Mellettük tudunk még olvasókanonokhelyettesről, őrkanonokhelyettesről, jegyzőről, aljegyzőről is. Igaz, hogy egyegy személy esetleg több javadalmat is birtokolt, vagy nem is Egerben lakott, a lelki kötelezettségek ellátására viszont helyettest kellett alkalmaznia. 169