Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)
Nagy Géza Balázs: 1580 előtti adatok az egri püspöki vár történetéhez
1383-ban a Szent Márton, a Szent Kereszt és a Szent Erzsébet oltárok háza egymás szomszédságában helyezkedett el, a Szent Kereszt oltár házát 1508-ban a nagykapu mellett említi a várleltár. Folyamatosságra itt sincs adatom, de a lehetősége fennáll. A Krisztus teste oltár fundusa az 1470-es évekig a püspök és a szabolcsi főesperes háza között állt, amikor Beckensloer János püspök azt a püspöki palotához csatolta. Nyilvánvaló, hogy a fundust valahol máshol ki kellett jelölni, de erre adatot nem ismerek. A 16. század közepén a Tömlöc-bástya mellett délre állt a szabolcsi főesperesség háza, ahol egy ideig püspökként is lakott Verancsics Antal. 21 A Szent Imre oltár házáról csak annyit jegyzett meg a Liber Sancti Johannis, hogy helye a várban, a torony alatt van. 22 A várban volt még a Szentháromság, Nagyboldogasszony, a Szent György, a Szent Katalin, a Szent András, és a Szent Mihály oltárok fundusa, de ezek helyéről közelebbi adattal nem rendelkezünk 23 . Az északi fal elpusztult épületei Az 'északi fal' a vár legnagyobb kiterjedésének idején mintegy kétszer olyan hosszú volt, mint az Eger-Putnok vasútvonaltól nyugatra fennmaradt szakasza. A ma is meglévő, több részletében szinte teljesen feltárt fal tulajdonképpen nem is egy fal, hanem egy sokszor átépített épületsor. A fennálló rész nyugati végén mintegy negyven-ötven éve a Föld-, mellette a Tömlöc-bástyát, és annak folytatásában a Püspöki palotát Kozák Károly tárta fel, és ismertette kutatásának eredményeit. 24 A fal következő, 4-5 méternyi szakasza a ma is használatban álló Északi-kapu miatt mindeddig nem került megkutatásra. Az Északi-kaputól keletre eső falat többször, de csak részlegesen kutatták, illetve állították helyre, legutóbb Fodor László ásatta és ismertette a falszakaszban található kaput. 25 Már Fodor László is jelzi cikkében, hogy az általa kutatott falszakasz közelében van a Szent István templom: miként az az alábbi forrásokból is kitűnik, ezt az épületet célszerű az északi fallal együtt tárgyalni. Az e fejezethez feldolgozott anyag három nagy csoportra bontható. Az írott források építészeti adatait leginkább úgy rögzítették, hogy a kortársak a hely is21 Lásd d, Szabolcsi főesperesség és a Krisztus teste-oltár háza 22 Liber S. Johannis 470. 23 Liber S. Johannis Авв-Л1Ъ. 24 KOZÁK Károly 1963. 119-171.; 1964. 221-271.; 1966. 97-152. 25 FODOR László 2003. 225-238. 168
