Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Nagy Géza Balázs: 1580 előtti adatok az egri püspöki vár történetéhez

1. Szent Barnabás apostol A 41 oltár- és kápolnanév mellé újabbat ugyan nem találtam, de több esetben sikerült az első ismert említést korábbi időpontra helyezni. Az oltárok az így kialakult sorrendben szerepelnek úgy, hogy a változatlan keltezésű oltároknak csak titulusát és első említését adom meg. A mostani kutatás során korábbra datált oltároknál zárójelben szerepel a korábbi évszám is, és csak a módosított adatoknál jelzem a forrásanyagot. A felsorolásban nem szerepel a főoltár, mert ennek védőszentjét egyetlen iratban sem találjuk. Ennek ellenére elmondható, hogy mivel a katolikus templom közepe, lényegi helye a(z) (fő)oltár, e kettő titulusa mindig megegyezik. Az egri várszékesegyház esetében Szent János apostol a Latin kapunál,

2 közismertebb magyar kifejezéssel 'olajbafőtt' Szent János (ünnepe május 6.) volt a titulus, tehát ő volt a főoltár védőszentje is. Az oltárok, de legalább egy, a főoltár felszentelése mindig együtt történik az új temploméval, így ez a főoltár egyidős volt a székesegyházzal, hacsak nem másik helyről építették át. 1275. András egri püspök oklevele szerint a püspökség területén, de káptalani tulajdonban áll három malomhely az Eger folyó mellett, ezek szomszédságában épül a negyedik, Szent Barnabás apostolnak nevezett malom.

3 A középkori terminológia az ilyen elnevezést templomhoz, oltárhoz kötötte, így véleményem szerint ez a malom a várszékesegyházi oltárjavadalomhoz tartozott (1319). 1319. 1325. 1331.

4 1339. március 6. István nevű papja káptalani megbízatást teljesített

5 (1361. május 22.). 1343. május 23. 1346 február 12. Miklós nevű papja káptalani megbízatást teljesített

6 (1401. szeptember 30.). 1347. 2. Szent Márton püspök 3. Szent Máté evangélista 4. Szent László király 5. Szent Miklós püspök 6. Mindenszentek 7. Szent Anna 8. Szent Mária Magdolna 2 Sanctus Johannes ante portám Latinam. 3 Df 209 900. HmL Me 1. Kiadva: Árpád-kori 17. sz. 4 Ebben az esetben elmondható, hogy mivel I. László királyt 1192-ben avatták szentté, így tiszteletére oltárt csak ez időpont után állíthattak. 5 Dl 62 179. 6 Dl 71 205. 164