Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Fülöp András: Adatok a siroki vár építéstörténetéhez

riak, hiszen a vár már említett, 1687-es inventáriuma az alsóvárban két kőistállóról, ezen kívül valahol még egy faistállóról megemlékezik. Az ásatás során megtalált gabonásvermek, amint arra a korábbi kutatás már rámutatott,

50 megegyezhetnek az inventáriumban emlegetett szerkezetekkel (instrumenta pro conservando Tritico), ugyanígy részben feltárásra került a kút {puteus vivus). A felsővárral határos sziklafalban található fülkékben

51 állhattak azok a kaptárok, amelyeket a vár visszafoglalását követő napokban egy rozsnyói kereskedő elvitt.

52 Az alsóvár területén korábban feltárt épületek közül az egykori kőistálló falai ma is láthatók, ám egyre inkább pusztulnak. Ennek ellenére még most is megfigyelhetők az egykori istálló terét három részre tagoló hevederívek vállai, továbbá a déli falon egy kiöntőnyílás, ahol nyilván a trágyalét juttatták ki a falon kívülre. Az istállóba nemcsak a délnyugati sarokbástyán keresztül, hanem valószínűleg északról, a kapu felől is be lehetett jutni, erre utal a tisztítás után előkerült küszöbkő. Az alsóvár befelé nyitott bástyáinak egykori faszerkezete a korábbi feltárás adatai és a ma is látható gerendafészkek alapján nagyjából rekonstruálható. A bástyákból nyíló lőrések káváiban megtalálhatók a szakállas puskák rögzítéséhez szolgáló vízszintes gerendák fészkei. Az 1687-es inventárium szerint a vár tűzerejét - mint hazai várainknál általában - elsősorban a szakállasok szolgáltatták rajtuk kívül csupán néhány tarackot írtak össze. Elvégeztük mind a gyorsan pusztuló, sziklába vágott gyalogkapu, mind a 16. századi kapubástya felmérését. Ez utóbbiról - figyelembe véve a korábbi ásatás adatait

53 - feltételezhető, hogy ellensúllyal működő felvonószerkezete volt (12. kép). A kapu vastagságában ugyanis egy olyan kicsi akna volt, ami másra (pl. billenő szerkezetű felvonóhíd belső karjának befogadására) nem volt alkalmas.

54 A kapu épségben egyedül megmaradt, nyugati kávájának középtengelyében lévő gerendafészek ennek megfelelően egy csörlő rögzítésére szolgálhatott. A kapu előterőben korábban már feltárt, sziklába vágott teknő alakú akna ugyan sekély volt, ám figyelembe véve az egykori járószintet, egyfajta farkas veremként szolgált. Az ide felvezető feljárót - amint azt a korábbi ásató a feltárt cölöplyukakból már feltételezte - fa konstrukció hordta. A kapunyílást egy egyszerű árkádív ívelte át, melynek válla a nyugati káván ma is látható. A feltételezett felvonószerkezetének magasabban fekvő elemei teljesen lepusztultak. Az alsóvár nyugati falában több helyütt - így a kapubástyába - másodlagosan befalazott, románkori párkány ívsoros és fogrovatos töredékeiből a néhány jellemzőbb darabot felmértünk. 50 HMM 557-558. 51 HMM 558. 52 KOVÁCS Béla 1975. 253. 53 Kovács Béla ásatási jelentése, 1965-66. 4. 54 Minderre csak a feltételezhető kapu kiszerkesztésekor jöttünk rá, ezért emlegettünk a 2003. évi kutatási dokumentációnkban még billenő szerkezetes kaput (Kutatási dokumentáció, 2003. 18.). 146