Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Ács Csilla–Vaday Andrea: Mezőszemere, Kismari-fenék. Késő-császárkori – kora-népvándorláskori temetőrészlet. II.

A 12*. sírban az edényt a sírgödör északi végében, a lábnál helyezték el. Nem határozható meg egyértelműen, hogy a koporsóban, vagy azon kívül volt-e eredetileg. A 13*. férfisírban a bolygatás miatt másodlagos helyzetben a medence helyén feküdt az edény, de mivel az agyagedényeket a többi sírban is a lábhoz helyezték, nincs ok arra, hogy más elhelyezést feltételezünk ennél a sírnál. A 28. sír nyomott gömbös testű, meredek peremű edény, a 36. sír alsó harmadban öblösödő, meredek nyakú edény, a 39. sír ugyancsak meredek nyakú, bikónikus testű edény a késői lelethorizont típusaihoz sorolható.

21 Ugyanez mondható el a 11*, 12*, és 13*. objektumok edényeiről is. A redukciós égetés (12*. sír) a jelenlegi ismereteink szerint a szarmata szállásterületen két időszakban tűnik fel, a koraszarmata periódus első és második fázisában, a bizonyíthatóan kelta készítményű edényeknél, majd a Kr. u. 4. század utolsó harmadában, amikor a technika újbóli megjelenése a térségben a hunok elől a Kárpát-medencébe érkező néptöredékekhez köthető. Újdonságot jelent a temető mellékletei között a 12*. sír tükre, amely a koponyától Ny-ra, 10 cm-re feküdt. A tükör használati tárgy is, de Istvánovits Eszter és Kulcsár Valéria a szarmata sírokban talált tükröket kultikus tartalommal ruházta fel.

22 A kultikus tartalmat a tükrök eltörésével (tárgyrongálás) is kapcsolatba hozták. A mezőszemerei tükör viszont ép volt.

23 Tárgycsoportok Gyöngyök Az I—III. sírcsoportok feldolgozása során meg lehetett állapítani, hogy az előkerült gyöngytípusok nagyobb része a Kr. u. 1 sz. végétől kezdve megtalálható a barbaricum szarmata anyagában egészen az Attila kor végéig.

24 Az üveggyöngyök voltak a leggyakoribban a sírokban. A IV. sírcsoportban két temetkezésben volt gyöngy. A 10*. bolygatott gyermeksírban egy csomóban fekvő gyöngyök eredeti funkciója már nem határozható meg, a 12* női sírban nyakláncként használták a gyöngysort. 21 Pl. Tiszavalk 10. sír. GARAM Éva-VADAY Andrea 1990. 10. sír, Abb. 14/4. 22 ISTVÁNOVITS Eszter-KULCSÁR Valéria 1993. 23 Már Komport, Kistéri-tanyán feltárt temető tükre során megállapítható volt, hogy a térségben előkerült tükrök nem rongáltak! Természetesen a rabolt sírokkal ebben az esetben nem lehetett dolgozni, mivel a tükrök a rablás során is megsérülhettek. 24 VADAY Andrea 1989. 315, Abb. 23. A Közép-Tisza vidéki gyöngyök kronológiai helyzete megfelel a barbaricum egyéb vidékein előkerült típusoknak. Természetesen nem minden barbaricumi típus fordult elő Jász-Nagykun-Szolnok megyében. 117